Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. április 22.
A keresztény világban a kétféle időszámítás – a Julián- és a Gergely-naptár – használata miatt eltérő időpontban ünneplik a húsvétot a nyugati és a keleti keresztények. Míg a római katolikusok, valamint a görögkatolikusok egy része egy héttel ezelőtt emlékezett meg Jézus kínszenvedéséről, addig az ortodoxok és a Julián-naptárt követő görögkatolikusok ma tartják Nagypéntek napját.
A más-más logaritmus szerint kiszámolt húsvét időnként egybeesik, olykor csak egy-egy hét a különbség a dátumok között, ám az is előfordul, hogy egy teljes hónappal később ünnepelnek a Julián-naptárt követők.
Kárpátalján mindkét naptár használatos. Egyes görögkatolikus egyházközségekben – Barkaszón, Sislócon – mindkét ünnepet megtartják a hívek.
A Julián-naptár szerint ünneplők számára ma Nagypéntek van. Krisztus kereszthalálára emlékeznek. A harangok már egy nappal korábban elhallgattak, s csak húsvétkor szólalnak meg ismét. Az ortodox és görögkatolikus hívek egyaránt szigorú böjtöt tartanak ezen a napon: semmilyen állati eredetű eledelt nem fogyasztanak. A templomokban nem végeznek liturgiát, hanem imádságokban elevenítik fel Jézus kínszenvedésének történetét. A görögkatolikusok ezen a napon elvégzik a királyi imaórákat és a sírbatételi vecsernyét.
Romanecz Aladár görögkatolikus áldozópap 1907-ben megfogalmazott gondolata jól illik erre a napra:
„De amióta a kereszt az Úr keresztje lett, s Ő azt legszentebb vérének hullásával fölavatá, azóta a szent kereszt reánk nézve az öröm jelvénye, mely előtt örvendezve borulunk le mondván: »felmagasztaltattak a te alkotmányaid Uram, dicsőség néked!« Aki tehát úgy tekintene e jelre, mint egyszerű fából, kőből avagy vasból való alkotmányra, az a szeretet és hódolat egyik legszebb virágát, a kegyelmet tarolná le keresztény érzületében! Ellenben, aki ez ábrázolatban önmagát az ég küldöttjét s az ő áldozata által a vallásnak legyőzhetetlen győzelmét látja: annak ez a jelvény sokkal több lesz puszta képnél, egyszerű ábrázolatnál. Annak a szent kereszt a megváltás jele lesz, mellyel az emberiség feloldoztatott az átoktól, és a megszabadításé, melyen az örök halál hatalma megtöretett, hogy az örök életnek adjon helyet!”
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
