Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. április 22.
A keresztény világban a kétféle időszámítás – a Julián- és a Gergely-naptár – használata miatt eltérő időpontban ünneplik a húsvétot a nyugati és a keleti keresztények. Míg a római katolikusok, valamint a görögkatolikusok egy része egy héttel ezelőtt emlékezett meg Jézus kínszenvedéséről, addig az ortodoxok és a Julián-naptárt követő görögkatolikusok ma tartják Nagypéntek napját.
A más-más logaritmus szerint kiszámolt húsvét időnként egybeesik, olykor csak egy-egy hét a különbség a dátumok között, ám az is előfordul, hogy egy teljes hónappal később ünnepelnek a Julián-naptárt követők.
Kárpátalján mindkét naptár használatos. Egyes görögkatolikus egyházközségekben – Barkaszón, Sislócon – mindkét ünnepet megtartják a hívek.
A Julián-naptár szerint ünneplők számára ma Nagypéntek van. Krisztus kereszthalálára emlékeznek. A harangok már egy nappal korábban elhallgattak, s csak húsvétkor szólalnak meg ismét. Az ortodox és görögkatolikus hívek egyaránt szigorú böjtöt tartanak ezen a napon: semmilyen állati eredetű eledelt nem fogyasztanak. A templomokban nem végeznek liturgiát, hanem imádságokban elevenítik fel Jézus kínszenvedésének történetét. A görögkatolikusok ezen a napon elvégzik a királyi imaórákat és a sírbatételi vecsernyét.
Romanecz Aladár görögkatolikus áldozópap 1907-ben megfogalmazott gondolata jól illik erre a napra:
„De amióta a kereszt az Úr keresztje lett, s Ő azt legszentebb vérének hullásával fölavatá, azóta a szent kereszt reánk nézve az öröm jelvénye, mely előtt örvendezve borulunk le mondván: »felmagasztaltattak a te alkotmányaid Uram, dicsőség néked!« Aki tehát úgy tekintene e jelre, mint egyszerű fából, kőből avagy vasból való alkotmányra, az a szeretet és hódolat egyik legszebb virágát, a kegyelmet tarolná le keresztény érzületében! Ellenben, aki ez ábrázolatban önmagát az ég küldöttjét s az ő áldozata által a vallásnak legyőzhetetlen győzelmét látja: annak ez a jelvény sokkal több lesz puszta képnél, egyszerű ábrázolatnál. Annak a szent kereszt a megváltás jele lesz, mellyel az emberiség feloldoztatott az átoktól, és a megszabadításé, melyen az örök halál hatalma megtöretett, hogy az örök életnek adjon helyet!”
A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...
A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.
A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...
Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) k...
