Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. április 22.
A keresztény világban a kétféle időszámítás – a Julián- és a Gergely-naptár – használata miatt eltérő időpontban ünneplik a húsvétot a nyugati és a keleti keresztények. Míg a római katolikusok, valamint a görögkatolikusok egy része egy héttel ezelőtt emlékezett meg Jézus kínszenvedéséről, addig az ortodoxok és a Julián-naptárt követő görögkatolikusok ma tartják Nagypéntek napját.
A más-más logaritmus szerint kiszámolt húsvét időnként egybeesik, olykor csak egy-egy hét a különbség a dátumok között, ám az is előfordul, hogy egy teljes hónappal később ünnepelnek a Julián-naptárt követők.
Kárpátalján mindkét naptár használatos. Egyes görögkatolikus egyházközségekben – Barkaszón, Sislócon – mindkét ünnepet megtartják a hívek.
A Julián-naptár szerint ünneplők számára ma Nagypéntek van. Krisztus kereszthalálára emlékeznek. A harangok már egy nappal korábban elhallgattak, s csak húsvétkor szólalnak meg ismét. Az ortodox és görögkatolikus hívek egyaránt szigorú böjtöt tartanak ezen a napon: semmilyen állati eredetű eledelt nem fogyasztanak. A templomokban nem végeznek liturgiát, hanem imádságokban elevenítik fel Jézus kínszenvedésének történetét. A görögkatolikusok ezen a napon elvégzik a királyi imaórákat és a sírbatételi vecsernyét.
Romanecz Aladár görögkatolikus áldozópap 1907-ben megfogalmazott gondolata jól illik erre a napra:
„De amióta a kereszt az Úr keresztje lett, s Ő azt legszentebb vérének hullásával fölavatá, azóta a szent kereszt reánk nézve az öröm jelvénye, mely előtt örvendezve borulunk le mondván: »felmagasztaltattak a te alkotmányaid Uram, dicsőség néked!« Aki tehát úgy tekintene e jelre, mint egyszerű fából, kőből avagy vasból való alkotmányra, az a szeretet és hódolat egyik legszebb virágát, a kegyelmet tarolná le keresztény érzületében! Ellenben, aki ez ábrázolatban önmagát az ég küldöttjét s az ő áldozata által a vallásnak legyőzhetetlen győzelmét látja: annak ez a jelvény sokkal több lesz puszta képnél, egyszerű ábrázolatnál. Annak a szent kereszt a megváltás jele lesz, mellyel az emberiség feloldoztatott az átoktól, és a megszabadításé, melyen az örök halál hatalma megtöretett, hogy az örök életnek adjon helyet!”
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...
Közel ezren töltötték meg szeptember 13-án a beregszászi Barátság Stadiont, hogy részt vegyenek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának hagyományos családi napján. Az esemény külön öröme volt a tombolasorsolás, amiből a szervezők a befolyt összeget a beregszászi Oázis ját...
A színház nem csupán egy kulturális közeg, hanem egyszerre nagyszerű közösségi tér is, ahol az emberek találkoznak, az előadás előtt megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, utána pedig személyesen, vagy a közöségi média segítségével megvitatják az előadás során látottakat. Megbeszélik azt, hogy a szóban ...
