Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. április 22.
A keresztény világban a kétféle időszámítás – a Julián- és a Gergely-naptár – használata miatt eltérő időpontban ünneplik a húsvétot a nyugati és a keleti keresztények. Míg a római katolikusok, valamint a görögkatolikusok egy része egy héttel ezelőtt emlékezett meg Jézus kínszenvedéséről, addig az ortodoxok és a Julián-naptárt követő görögkatolikusok ma tartják Nagypéntek napját.
A más-más logaritmus szerint kiszámolt húsvét időnként egybeesik, olykor csak egy-egy hét a különbség a dátumok között, ám az is előfordul, hogy egy teljes hónappal később ünnepelnek a Julián-naptárt követők.
Kárpátalján mindkét naptár használatos. Egyes görögkatolikus egyházközségekben – Barkaszón, Sislócon – mindkét ünnepet megtartják a hívek.
A Julián-naptár szerint ünneplők számára ma Nagypéntek van. Krisztus kereszthalálára emlékeznek. A harangok már egy nappal korábban elhallgattak, s csak húsvétkor szólalnak meg ismét. Az ortodox és görögkatolikus hívek egyaránt szigorú böjtöt tartanak ezen a napon: semmilyen állati eredetű eledelt nem fogyasztanak. A templomokban nem végeznek liturgiát, hanem imádságokban elevenítik fel Jézus kínszenvedésének történetét. A görögkatolikusok ezen a napon elvégzik a királyi imaórákat és a sírbatételi vecsernyét.
Romanecz Aladár görögkatolikus áldozópap 1907-ben megfogalmazott gondolata jól illik erre a napra:
„De amióta a kereszt az Úr keresztje lett, s Ő azt legszentebb vérének hullásával fölavatá, azóta a szent kereszt reánk nézve az öröm jelvénye, mely előtt örvendezve borulunk le mondván: »felmagasztaltattak a te alkotmányaid Uram, dicsőség néked!« Aki tehát úgy tekintene e jelre, mint egyszerű fából, kőből avagy vasból való alkotmányra, az a szeretet és hódolat egyik legszebb virágát, a kegyelmet tarolná le keresztény érzületében! Ellenben, aki ez ábrázolatban önmagát az ég küldöttjét s az ő áldozata által a vallásnak legyőzhetetlen győzelmét látja: annak ez a jelvény sokkal több lesz puszta képnél, egyszerű ábrázolatnál. Annak a szent kereszt a megváltás jele lesz, mellyel az emberiség feloldoztatott az átoktól, és a megszabadításé, melyen az örök halál hatalma megtöretett, hogy az örök életnek adjon helyet!”
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
