Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.
A református közösség első írásos említése 1584-ben történik. Az új hitre tértek kezdetben a római katolikus templomot használták, ám azt a katolikusok 1718-ban visszavették.
Ettől kezdve a szürtei gyülekezet a palágykomoróci egyházhoz tartozott 1812-ig, amikor is önállósultak, s a helytartótanács, a vármegye és az egyházi hatóságok beleegyezésével lelkésztanítóságot szerveztek.
Ekkor fogalmazódott meg a hívekben az elhatározás, hogy saját templomot kell építeni. 1816-ban báró Vécsey Ferenc és Antal földesurak ki is jelölték az akkori falu végén a templom helyét. Az építkezés 1822-ben kezdődött el Kovács Mózes lelkészkedése alatt, ám a hívek szegénysége miatt lassan haladt előre. Csak 1864-ben tudták tető alá hozni az istenházat, aminek építését 1898-ban fejezték be.
Megérte a közel egy évszázados küzdelem, hiszen a kettőstornyú, 450 férőhelyes épület a környék kiemelkedő látványossága lett.
A templom tornyában három harang lakik: zz egyiket Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön 1898-ban Pinkóczi Tóth Lajos lelkész megbízásából, a másik harang a hívek adakozásából készült 1925-ben, míg a harmadik 1989-ből származik.
A templomot az egyházközség többször – 1983-ban és 2002-ben – is felújította. Az utolsó renoválásnál a templombelsőt fehérre festették, eltüntetve a korábbi díszítéseket. Emellett kicserélték a teljes berendezést, lambéria került a falakra, új szószéket, ajtót és padokat kapott a templom. A külső falat pedig tartós műköves burkolattal vonták be.
1991 márciusában a templom kertjében a KMKSZ helyi szervezete felavatta a második világháború és a sztálinizmus szürtei áldozatainak emlékművét. Szintén itt áll Jankovics Zsolt alkotása, a nemzeti összetartozás emlékműve, melyet 2014-ben állíttattak a szürteiek.
