Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. január 14.
Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.
A református közösség első írásos említése 1584-ben történik. Az új hitre tértek kezdetben a római katolikus templomot használták, ám azt a katolikusok 1718-ban visszavették.
Ettől kezdve a szürtei gyülekezet a palágykomoróci egyházhoz tartozott 1812-ig, amikor is önállósultak, s a helytartótanács, a vármegye és az egyházi hatóságok beleegyezésével lelkésztanítóságot szerveztek.
Ekkor fogalmazódott meg a hívekben az elhatározás, hogy saját templomot kell építeni. 1816-ban báró Vécsey Ferenc és Antal földesurak ki is jelölték az akkori falu végén a templom helyét. Az építkezés 1822-ben kezdődött el Kovács Mózes lelkészkedése alatt, ám a hívek szegénysége miatt lassan haladt előre. Csak 1864-ben tudták tető alá hozni az istenházat, aminek építését 1898-ban fejezték be.
Megérte a közel egy évszázados küzdelem, hiszen a kettőstornyú, 450 férőhelyes épület a környék kiemelkedő látványossága lett.
A templom tornyában három harang lakik: zz egyiket Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön 1898-ban Pinkóczi Tóth Lajos lelkész megbízásából, a másik harang a hívek adakozásából készült 1925-ben, míg a harmadik 1989-ből származik.
A templomot az egyházközség többször – 1983-ban és 2002-ben – is felújította. Az utolsó renoválásnál a templombelsőt fehérre festették, eltüntetve a korábbi díszítéseket. Emellett kicserélték a teljes berendezést, lambéria került a falakra, új szószéket, ajtót és padokat kapott a templom. A külső falat pedig tartós műköves burkolattal vonták be.
1991 márciusában a templom kertjében a KMKSZ helyi szervezete felavatta a második világháború és a sztálinizmus szürtei áldozatainak emlékművét. Szintén itt áll Jankovics Zsolt alkotása, a nemzeti összetartozás emlékműve, melyet 2014-ben állíttattak a szürteiek.
Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...
Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.