Írta: Hidi Tünde | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 30.
A 20. század első felében a nagydobronyi lányok ünnepi viseletének fontos kelléke volt a hímzett zsebkendő. A díszes, meghatározott módon összehajtogatott zsebkendőket a lányok a kezükben fogták, mikor templomba mentek. Úrvacsoraosztáskor gyakran a karjukra terítették. De a zsebkendő nemcsak az ünnepi öltözék kiegészítője volt, hanem a fiúk és a lányok közti kommunikáció eszköze, ami a szerelmi kapcsolat kezdetét és végét is jelölhette.
A 90 esztendős Molnár P. (Badó) Borbála maga is sok zsebkendőt varrt lánykorában. Emlékei szerint a fiúk akkoriban csapatostul jártak a lányos házakhoz beszélgetni, ismerkedni. Ha a fiúk valamelyikének komolyabban megtetszett a lány, megkérdezte, hogy eljöhet-e hozzá egyedül is. Ezzel kezdődött az udvarlás, amelynek fontos jelölője és kísérő mozzanata volt a zsebkendőzés. Az udvarlási szándékot elfogadó lány két, saját kezűleg hímzett zsebkendőt ajándékozott a fiúnak. Ezeket egy hét múlva illett visszahozni, hogy a kedves kimoshassa. Az udvarló azonban mindig csak az egyik zsebkendőt használta, a másikat tisztán tartotta.
Előfordult, hogy a szerelem elmúlt, a fiatalok elhidegültek egymástól. A fiú részéről a zsebkendők végleges visszaadása szakítást jelentett, ha pedig a lány gondolta meg magát a kapcsolatot illetően, akkor többé nem ajándékozott zsebkendőt az udvarlónak.
A nagydobronyi lányok igyekeztek szebbnél szebb zsebkendőket hímezni maguk és kedvesük számára. Gyolcsból négyzet alakú darabokat szabtak ki, az anyagot beszegték, széleit csipkével díszítették. A kézzel rajzolt vagy nyomtatott minta a zsebkendő egyik sarkába került vagy körbefutott a szegélyek mentén. Általában szálöltéssel hímezték a zsebkendőket, de voltak keresztöltéssel készült és azsúrozott darabok is. Ezek a kézimunkák lakodalmi ajándékul is szolgáltak. A meghívott vendégek közül a fiúk egy-egy zsebkendőt kaptak ajándékba, míg a kislányoknak hajba való színes szalag járt.
A hímzett zsebkendő az élet későbbi szakaszaiban is jelent volt. A fiatalasszonyok díszes darabokat, míg az idősebbek fekete fonallal szegett zsebkendőket hordtak magukkal ünnepnapokon.
Boris néni emlékei szerint a hímzett zsebkendők divatja a II. világháború utáni években szorult vissza, amikor szinte lehetetlen volt megfelelő méterárut kapni. Később megjelentek a boltok polcain az olcsó, gyári textilzsebkendők. Alapvető higiéniai célokra már egyre inkább ezeket használták az emberek.
A régi, hímzett zsebkendők a nagydobronyi családok féltve őrzött kincsei. Kulturális szerepükre már csak az idősek emlékeznek.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
