Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 28.

Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.

Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.

1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.

Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.

Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.

Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg:

Valaha itt zsolozsma zendült,
s imádkozó emberek álltak,
szent birtokosai a mának.
A templomuk múltnak maradt itt.
Egymásba rótt durva kövek
ma mit jelentenek?
Jelentik a jövő időt,
azt, hogy jönnek más emberek
és én már nem leszek.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI