Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 28.

Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.

Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.

1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.

Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.

Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.

Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg:

Valaha itt zsolozsma zendült,
s imádkozó emberek álltak,
szent birtokosai a mának.
A templomuk múltnak maradt itt.
Egymásba rótt durva kövek
ma mit jelentenek?
Jelentik a jövő időt,
azt, hogy jönnek más emberek
és én már nem leszek.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai magyar értéktár (2.) – Gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhetünk

    Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...

  • Több mint könyvklub: közösséggé vált az Ungvári Magyar Olvasóklub

    Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...

  • Megnyílt a XV. Hollósy Simon Alkotótábor kiállítása Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.

  • Lucsok Péter Miklós OP könyvének bemutatója Beregszászban

    Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...

Események

Copyright © 2026 KMMI