Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 28.

Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.

Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.

1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.

Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.

Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.

Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg:

Valaha itt zsolozsma zendült,
s imádkozó emberek álltak,
szent birtokosai a mának.
A templomuk múltnak maradt itt.
Egymásba rótt durva kövek
ma mit jelentenek?
Jelentik a jövő időt,
azt, hogy jönnek más emberek
és én már nem leszek.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok – Író-olvasó-találkozók Munkácson, Ungváron, Csapon és Nagydobronyban

    A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...

Események

Copyright © 2024 KMMI