Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.
Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.
1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.
Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.
Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.
Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg: