Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 28.

Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.

Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.

1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.

Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.

Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.

Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg:

Valaha itt zsolozsma zendült,
s imádkozó emberek álltak,
szent birtokosai a mának.
A templomuk múltnak maradt itt.
Egymásba rótt durva kövek
ma mit jelentenek?
Jelentik a jövő időt,
azt, hogy jönnek más emberek
és én már nem leszek.

Hírek

  • Negyven corvina digitális másolatával gazdagodott az OSZK

    A bécsi Österreichische Nationalbibliothek (Osztrák Nemzeti Könyvtár) negyven corvinájának digitális másolatát ajándékozta az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ennek köszönhetően a fennmaradt corvinák immár több mint háromnegyede elérhető a kutatók és az érdeklődők számára a Bibliotheca Corvina V...

  • Szakadatlan életigenlés – Kóka Ferenc-kiállítás a beregszászi konzulátuson

    Magyarország Beregszászi Konzulátusa ismét egy emlékezetes tárlattal lepte meg a művészetkedvelő közönséget. Szeptember 17-én a Budapesten született és tevékenykedő Kóka Ferenc Munkácsy-díjas festőművész munkásságát bemutató kiállítás megnyitójára invitálták az érdeklődőket. Az alkotásokat a festőmű...

  • A kultúra hidakat épít a nemzetek között – Sodró-siker a nemzeti kisebbségek fesztiválján

    Ungvár mellett, Börvingesen tartották meg az elmúlt vasárnap a II. Kárpátok Aranya (Zoloto Karpat) nemzetközi nemzeti kisebbségek fesztiválját és versenyét, amelynek célja a Kárpátok térségében élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása és népszerűsítése. 

  • Az ungvári szabadtéri múzeum hamarosan egy fából készült zsinagógával bővül

    Jelentős eseményre került sor a Kárpátaljai Szabadtéri Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – egy négyoldalú memorandum aláírására, amely a kárpátaljai kulturális örökség megőrzésére és a múzeumok támogatására irányuló erőfeszítések megerősítését irányozza elő a beregszászi járási Magyarkomját ...

Események

Copyright © 2025 KMMI