Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 28.

Beregszászból Nagymuzsaly felé autózva már messziről feltűnik az egykori kismuzsalyi romtemplom. Lehoczky Tivadar, munkácsi helytörténész szerint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királynő építtette a XIV. században. Első írásos emléke 1446-ból való. Kismuzsalyt 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek dúlták fel. A faluval együtt valószínűleg akkor pusztulhatott el a templom is. A települést az életben maradt lakók nem építették újjá, hanem átköltöztek Nagymuzsalyba, ahol új istenházát emeltek. A régi pedig ott maradt romjaiban a falu határában.

Kárpátalja anno: A muzsalyi romnál

Az újkorban több kutatás és felmérés is készült az épületről.

1864-ben Rómer Flóris és Schulz Ferenc járt a helyszínen, rajzokat és jegyzeteket készítettek. Az első komolyabb építészeti felmérés 1942-ben volt Csányi Károly műegyetemi professzor vezetésével. Ekkor még a hajó ablakainak zárókövei a helyükön voltak, a nyugati homlokzat fonatdíszű faragványa a falszerkezetben megvolt, a szentély ablakai közül a délkeleti teljes magasságában állt.

Több évtizeddel később, 2001–2002 között Veöreös András irányítása alatt rajzsorozat készült a romtemplomról. 2015-ben részletes, alakhelyes felmérést készítettek a romról, majd egy évvel később régészeti feltárást végzett az Ungvári Nemzeti Egyetem Régészeti Tanszéke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködve.

Ám ezen kívül nem tettek semmilyen műemlékvédelmi lépést a romtemplom fennmaradása érdekében egészen 2022-ig, amikor is a magyar kormány finanszírozásából működő Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében megkezdődött a templom felújítása. A restaurálást és újjáépítést Szarvas Péter ungvári építész tervei alapján végzik el. Előreláthatóan a hiányzó oldalfalakat téglafalrészekkel egészítik ki, melyeket majd fehérre festenek. A romtemplomra tető is kerül.

Az örömteli esemény kapcsán idézzük fel a nyíregyházi Vajai Klára A muzsalyi romnál című versét, mely a Kárpáti Magyar Gazda 1940. február 4-i számába jelent meg:

Valaha itt zsolozsma zendült,
s imádkozó emberek álltak,
szent birtokosai a mának.
A templomuk múltnak maradt itt.
Egymásba rótt durva kövek
ma mit jelentenek?
Jelentik a jövő időt,
azt, hogy jönnek más emberek
és én már nem leszek.

Hírek

  • Kárpátalja anno: a beregszászi leégett református templom

    Beregszász jelenlegi, a Kossuth téren álló református temploma a gyülekezet egy korábbi templomára épült. Az előző, kő istenházát 1813-ban kezdték el építeni. Mintegy száz éve használta már a közösség, amikor 1918. május 2-án leégett az épület. Megsemmisült a harang, az orgona és minden belső ber...

  • NMHH: Médiamesék a Kárpát-medencéből

    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pannónia Alapítvány együttműködésének eredményeként több mint 100 órányi szabadon kutatható, digitális médiatörténeti forrás jött létre, és vált hozzáférhetővé a https://kmemt.pannonrtv.com/ oldalon, amely az 1989 utáni határon túli magyar...

  • Berdár Szilvia: „… igyekszem az édesapámtól látott empátiával segíteni…”

    Életigenlő, optimista, mindig mosolyog, igyekszik a dolgok pozitív oldalát meglátni. Mozgalmasak a mindennapjai, mivel munkája és társadalmi tevékenysége révén sokat utazik, folyton pörög. Igyekszik segíteni, ahogyan azt az édesapjától látta, mindenkihez van egy jó szava. Magyar filológus diplomát s...

  • A Beregszászi Rezeda Folkműhely évzáró gálakoncertjén - Az ifjú tehetségek meghódították a szíveket

    Immáron negyedik éve élünk a háború árnyékában, naponta terhelve megpróbáltatással, bizonytalansággal. De minden nehézség ellenére nem adtuk fel a reményt: közösségünk él és élni akar, hangzott el a Beregszászi Rezeda Folkműhely évzáró gálakoncertjén. Melyre a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színhá...

Események

Copyright © 2025 KMMI