Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.

Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. július 06.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Mint a városi tanács is írta, a Munkácsi Zsidó Gimnázium terveit a híres magyar építész, vitéz Őry Lajos és Kabos Hugó építész dolgozták ki 1924-ben.
Anyagi nehézségek mellett, de sikerült befejezni a projektet. A város anno 90 ezer koronát különített el az építkezésre, és 15 ezer éves támogatást rendelt el hozzá. A helyi zsidóság évi 200 ezer koronát biztosított az iskola számára, az összeg másik felét a tehetős családok hozzájárulásából és adományokból tudták összegyűjteni.
A Munkácsi Zsidó Gimnázium alapkövét 1924. augusztus 17-én tették le, de csak 1937-ben sikerült befejezniük a munkálatokat.
Az első szárny 1925-ben, a második 1930-ban készült.
A Munkácsi Városi Tanács felhívta a figyelmet az építészeti jellemzőkre. Kiemelik, hogy a tornatermet különböző stílusok ötvözéséből alakította ki, amelyben hangsúlyos volt a korabeli art deco stílus. A portál spirálos oszlopai, a Dávid-csillagok, a különleges ablakok, a babiloni zikkurat megoldás mind-mind az épület különlegességei közé tartozik.
Sajnos az épület eredeti ajtaját nem tudták megtartani – jegyezte meg a városi tanács. Hozzátették: az egykori reálgimnázium épülete még mindig lenyűgöző látványt nyújt, és jelenleg is oktatási épületként funkcionál.
„Vallásos szellemben nevelődnek a Munkácsi Zsidó Gimnázium tanulói. Vallásos környezetben élnek, valláserkölcsi szellem vonul végig az egyes tárgyak tanításán. (…) Mi a magyar nyelven keresztül törekszünk megértésre a zsidóságnál, s a héber nyelv művelésével óhajtunk megértést találni a magyarságnál. A két nyelv tökéletes tudása nem gyöngíti a tanulók nemzethűségét, sőt ellenkezőleg — mint a fentebb elmondottak is bizonyítják — megerősíti azt és meghozza azt az egészséges szintézist, amely lehetővé teszi a zsidó őslakosságnak a magyarsággal való egészséges, nyilt és becsületes együttélést” – írta Rubin Illés igazgató a Munkácsi Zsidó Gimnázium 1938-1939-es évkönyvében. A teljes kiadvány ide kattintva érhető el.
Vannak emberek, akiknek már a jelenléte is reményt ad. Akik nem csupán beszélnek a segítségnyújtásról, hanem minden napjukat ennek szentelik – csendben, alázattal, mégis hatalmas belső tűzzel. Dr. Fodor Réka, az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítvány alapítója ilyen ember. Missziós orvosként eddi...
Mezőváriban az elmúlt héten ismét vidám gyermekzsivalytól, népzenétől volt hangos az Egy ház a Nemzetért közösségi tér. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet immáron ötödik alkalommal rendezte meg a Népi és Hagyományőrző Napokat, melyre a helyi fiatalok mellett eljö...
Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...
Július 26-án ünnepeljük az Anna névnapot, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik. Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése:...