Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. július 06.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Mint a városi tanács is írta, a Munkácsi Zsidó Gimnázium terveit a híres magyar építész, vitéz Őry Lajos és Kabos Hugó építész dolgozták ki 1924-ben.
Anyagi nehézségek mellett, de sikerült befejezni a projektet. A város anno 90 ezer koronát különített el az építkezésre, és 15 ezer éves támogatást rendelt el hozzá. A helyi zsidóság évi 200 ezer koronát biztosított az iskola számára, az összeg másik felét a tehetős családok hozzájárulásából és adományokból tudták összegyűjteni.
A Munkácsi Zsidó Gimnázium alapkövét 1924. augusztus 17-én tették le, de csak 1937-ben sikerült befejezniük a munkálatokat.
Az első szárny 1925-ben, a második 1930-ban készült.
A Munkácsi Városi Tanács felhívta a figyelmet az építészeti jellemzőkre. Kiemelik, hogy a tornatermet különböző stílusok ötvözéséből alakította ki, amelyben hangsúlyos volt a korabeli art deco stílus. A portál spirálos oszlopai, a Dávid-csillagok, a különleges ablakok, a babiloni zikkurat megoldás mind-mind az épület különlegességei közé tartozik.
Sajnos az épület eredeti ajtaját nem tudták megtartani – jegyezte meg a városi tanács. Hozzátették: az egykori reálgimnázium épülete még mindig lenyűgöző látványt nyújt, és jelenleg is oktatási épületként funkcionál.
„Vallásos szellemben nevelődnek a Munkácsi Zsidó Gimnázium tanulói. Vallásos környezetben élnek, valláserkölcsi szellem vonul végig az egyes tárgyak tanításán. (…) Mi a magyar nyelven keresztül törekszünk megértésre a zsidóságnál, s a héber nyelv művelésével óhajtunk megértést találni a magyarságnál. A két nyelv tökéletes tudása nem gyöngíti a tanulók nemzethűségét, sőt ellenkezőleg — mint a fentebb elmondottak is bizonyítják — megerősíti azt és meghozza azt az egészséges szintézist, amely lehetővé teszi a zsidó őslakosságnak a magyarsággal való egészséges, nyilt és becsületes együttélést” – írta Rubin Illés igazgató a Munkácsi Zsidó Gimnázium 1938-1939-es évkönyvében. A teljes kiadvány ide kattintva érhető el.

A Gogola név sokak számára ismerősen cseng Beregszászon. A család tagjai generációk óta alkotnak, tanítanak, tevékenységükkel, műveikkel jelentősen hozzájárulnak a város kulturális életének gazdagításához. A művészet náluk olyan hivatássá vált családi örökség, amit nemzedékről nemzedékre adnak továb...
„Azt, hogy mikor lesz béke, biztos, hogy nem mi fogjuk eldönteni, azonban ismert tény az, hogy még az elmúlt évek rendkívül nehéz helyzete – gondoljunk itt a Covidra és elsősorban a háborúra – sem törte meg és nem roppantotta össze a kárpátaljai magyarságot és intézményrendszerét, hiszen működnek az...
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja november 13-án kézműves képzési napot szervezett Beregszászban a Pásztor Ferenc Közöségi és Zarándokházban, melynek célja az óvodapedagógusok eszköztárának szélesítése a népi kézművesség területén. A jelenlegi képzés tematikája az adventi ünnepkörrel foglalkoz...
Hogy magasra nőhess, mélyen kell gyökerezned. Miközben szilárd gyökereket nevelünk, törekedjünk felfelé, hogy minél több ágat, friss hajtást neveljünk és sok-sok virágot hozzunk, amelyekből áldott gyümölcs lesz, hangzott el Beregszászon az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban a Gyökerek és ...