Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.

Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. július 06.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Mint a városi tanács is írta, a Munkácsi Zsidó Gimnázium terveit a híres magyar építész, vitéz Őry Lajos és Kabos Hugó építész dolgozták ki 1924-ben.
Anyagi nehézségek mellett, de sikerült befejezni a projektet. A város anno 90 ezer koronát különített el az építkezésre, és 15 ezer éves támogatást rendelt el hozzá. A helyi zsidóság évi 200 ezer koronát biztosított az iskola számára, az összeg másik felét a tehetős családok hozzájárulásából és adományokból tudták összegyűjteni.
A Munkácsi Zsidó Gimnázium alapkövét 1924. augusztus 17-én tették le, de csak 1937-ben sikerült befejezniük a munkálatokat.
Az első szárny 1925-ben, a második 1930-ban készült.
A Munkácsi Városi Tanács felhívta a figyelmet az építészeti jellemzőkre. Kiemelik, hogy a tornatermet különböző stílusok ötvözéséből alakította ki, amelyben hangsúlyos volt a korabeli art deco stílus. A portál spirálos oszlopai, a Dávid-csillagok, a különleges ablakok, a babiloni zikkurat megoldás mind-mind az épület különlegességei közé tartozik.
Sajnos az épület eredeti ajtaját nem tudták megtartani – jegyezte meg a városi tanács. Hozzátették: az egykori reálgimnázium épülete még mindig lenyűgöző látványt nyújt, és jelenleg is oktatási épületként funkcionál.
„Vallásos szellemben nevelődnek a Munkácsi Zsidó Gimnázium tanulói. Vallásos környezetben élnek, valláserkölcsi szellem vonul végig az egyes tárgyak tanításán. (…) Mi a magyar nyelven keresztül törekszünk megértésre a zsidóságnál, s a héber nyelv művelésével óhajtunk megértést találni a magyarságnál. A két nyelv tökéletes tudása nem gyöngíti a tanulók nemzethűségét, sőt ellenkezőleg — mint a fentebb elmondottak is bizonyítják — megerősíti azt és meghozza azt az egészséges szintézist, amely lehetővé teszi a zsidó őslakosságnak a magyarsággal való egészséges, nyilt és becsületes együttélést” – írta Rubin Illés igazgató a Munkácsi Zsidó Gimnázium 1938-1939-es évkönyvében. A teljes kiadvány ide kattintva érhető el.
Közel ezren töltötték meg szeptember 13-án a beregszászi Barátság Stadiont, hogy részt vegyenek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának hagyományos családi napján. Az esemény külön öröme volt a tombolasorsolás, amiből a szervezők a befolyt összeget a beregszászi Oázis ját...
A színház nem csupán egy kulturális közeg, hanem egyszerre nagyszerű közösségi tér is, ahol az emberek találkoznak, az előadás előtt megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, utána pedig személyesen, vagy a közöségi média segítségével megvitatják az előadás során látottakat. Megbeszélik azt, hogy a szóban ...
Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet az MTI-vel. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 98...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház és a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület szervezésében szeptember 11-én nyílt meg Ludmila Kirgizova festőművész „Békesség e háznak!” (Lukács 10:5) című egyéni kiállítása. A tárlat különleges jelentőséggel bír, hiszen a művésznő 80. születésnapja alkalmából re...