Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. július 06.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Mint a városi tanács is írta, a Munkácsi Zsidó Gimnázium terveit a híres magyar építész, vitéz Őry Lajos és Kabos Hugó építész dolgozták ki 1924-ben.
Anyagi nehézségek mellett, de sikerült befejezni a projektet. A város anno 90 ezer koronát különített el az építkezésre, és 15 ezer éves támogatást rendelt el hozzá. A helyi zsidóság évi 200 ezer koronát biztosított az iskola számára, az összeg másik felét a tehetős családok hozzájárulásából és adományokból tudták összegyűjteni.
A Munkácsi Zsidó Gimnázium alapkövét 1924. augusztus 17-én tették le, de csak 1937-ben sikerült befejezniük a munkálatokat.
Az első szárny 1925-ben, a második 1930-ban készült.
A Munkácsi Városi Tanács felhívta a figyelmet az építészeti jellemzőkre. Kiemelik, hogy a tornatermet különböző stílusok ötvözéséből alakította ki, amelyben hangsúlyos volt a korabeli art deco stílus. A portál spirálos oszlopai, a Dávid-csillagok, a különleges ablakok, a babiloni zikkurat megoldás mind-mind az épület különlegességei közé tartozik.
Sajnos az épület eredeti ajtaját nem tudták megtartani – jegyezte meg a városi tanács. Hozzátették: az egykori reálgimnázium épülete még mindig lenyűgöző látványt nyújt, és jelenleg is oktatási épületként funkcionál.
„Vallásos szellemben nevelődnek a Munkácsi Zsidó Gimnázium tanulói. Vallásos környezetben élnek, valláserkölcsi szellem vonul végig az egyes tárgyak tanításán. (…) Mi a magyar nyelven keresztül törekszünk megértésre a zsidóságnál, s a héber nyelv művelésével óhajtunk megértést találni a magyarságnál. A két nyelv tökéletes tudása nem gyöngíti a tanulók nemzethűségét, sőt ellenkezőleg — mint a fentebb elmondottak is bizonyítják — megerősíti azt és meghozza azt az egészséges szintézist, amely lehetővé teszi a zsidó őslakosságnak a magyarsággal való egészséges, nyilt és becsületes együttélést” – írta Rubin Illés igazgató a Munkácsi Zsidó Gimnázium 1938-1939-es évkönyvében. A teljes kiadvány ide kattintva érhető el.

Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...