Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.

Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2025. július 06.
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
Mint a városi tanács is írta, a Munkácsi Zsidó Gimnázium terveit a híres magyar építész, vitéz Őry Lajos és Kabos Hugó építész dolgozták ki 1924-ben.
Anyagi nehézségek mellett, de sikerült befejezni a projektet. A város anno 90 ezer koronát különített el az építkezésre, és 15 ezer éves támogatást rendelt el hozzá. A helyi zsidóság évi 200 ezer koronát biztosított az iskola számára, az összeg másik felét a tehetős családok hozzájárulásából és adományokból tudták összegyűjteni.
A Munkácsi Zsidó Gimnázium alapkövét 1924. augusztus 17-én tették le, de csak 1937-ben sikerült befejezniük a munkálatokat.
Az első szárny 1925-ben, a második 1930-ban készült.
A Munkácsi Városi Tanács felhívta a figyelmet az építészeti jellemzőkre. Kiemelik, hogy a tornatermet különböző stílusok ötvözéséből alakította ki, amelyben hangsúlyos volt a korabeli art deco stílus. A portál spirálos oszlopai, a Dávid-csillagok, a különleges ablakok, a babiloni zikkurat megoldás mind-mind az épület különlegességei közé tartozik.
Sajnos az épület eredeti ajtaját nem tudták megtartani – jegyezte meg a városi tanács. Hozzátették: az egykori reálgimnázium épülete még mindig lenyűgöző látványt nyújt, és jelenleg is oktatási épületként funkcionál.
„Vallásos szellemben nevelődnek a Munkácsi Zsidó Gimnázium tanulói. Vallásos környezetben élnek, valláserkölcsi szellem vonul végig az egyes tárgyak tanításán. (…) Mi a magyar nyelven keresztül törekszünk megértésre a zsidóságnál, s a héber nyelv művelésével óhajtunk megértést találni a magyarságnál. A két nyelv tökéletes tudása nem gyöngíti a tanulók nemzethűségét, sőt ellenkezőleg — mint a fentebb elmondottak is bizonyítják — megerősíti azt és meghozza azt az egészséges szintézist, amely lehetővé teszi a zsidó őslakosságnak a magyarsággal való egészséges, nyilt és becsületes együttélést” – írta Rubin Illés igazgató a Munkácsi Zsidó Gimnázium 1938-1939-es évkönyvében. A teljes kiadvány ide kattintva érhető el.
A hajdúság központjában, a magyarországi Hajdúböszörmény városában július 7-én ünnepélyes keretek között megnyitották Kopriva Attila kárpátaljai festőművész tárlatát. A Világaim címet viselő kiállításnak a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház ad otthont.
1856. július 10-én Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.
Kitartó, szorgalmas és őszinte. Falusi gyerekkorból, elsőgenerációs diplomásként, majd doktori fokozattal a tarsolyában jutott el oda, hogy ma a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának levéltárosa és az Erőszakkutató Intézet kutatója. Többezer levéltári oldalból épített...
Ungváron a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban rendezték meg Néger Krisztina ungvári keramikus és iparművész legújabb, A színek mágiája az időben című tárlatát. Az ünnepélyes megnyitóra július 3-án délután került sor a vármúzeum kiállítótermében.