Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 02.
Beregszásztól mindössze húsz kilométerre, a Kaszonyi-hegy lábánál fekszik az Árpád-kori eredetű település, Mezőkaszony.
A legendák szerint először Szent Katalin tiszteletére emeltek kápolnát ezen a helyen, mely köré később kiépült a település. Egy másik monda szerint 1086-ban itt győzte le Szent László a kunokat, s hálája jeléül templomot épített a falunak.
Mezőkaszony középkori eredetét számos dokumentum, köztük az 1332–1335 között kiadott pápai tizedjegyzék is bizonyítja, mely a falut Kazun néven említi.
A szó szláv eredetű, jelentése Mező, ami a település mezővárosi voltára utalhat. Ilyen titulussal 1496-ban illetik először Mezőkaszonyt.
A város birtokosai között találhatjuk a Lónyayakat és Pázmány Pétert is.
A településnek már a középkorban saját temploma volt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek fel. A reformáció terjedésekor, 1552-ben az épület a protestánsok használatába került.
Katolikus pap csak két évszázad múlva, 1750-ben került ismét Mezőkaszonyba. Az akkori plébános az egyik katolikus hívő házát használta templomként és plébániaként. Évekkel később a hívek adományának köszönhetően sikerült egy kis templomot felépíteni. Ahogy nőtt a hívek száma, az istenháza is egyre szűkösebbnek bizonyult. A kis templom helyére 1832 után egy nagyobbat emeltek, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.
A visszaemlékezések szerint a templomépítéshez a köveket a barkaszói római katolikus hívek szállították a Bégányi-hegyről. 1880-ban kőbástyát emeltek a templom elé, hogy megvédjék a vízmosásoktól.
A templom ékessége az az orgona, melyet a Rieger Testvérek (Budapest) készítettek 1906-ban.
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
