Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2025. május 24.
A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.
Az első világháború a községet is elérte, Komját férfiai közül hetvenen estek el.
A helyi lakosok 1935-ben emlékművet állítottak a hősök tiszteletére. Kárpátalján ez volt az első ilyen emlékmű. Az Orthmann Rezső munkácsi szobrászművész által készített mű talpazatán elhelyezett márványtáblára valamennyi komjáti elesett neve felkerült. A talpazat tetejére pedig egy szobrot állítottak, melyen Jézus átöleli az előtte letérdelő honvéd katonát.
A fenti baloldali felvétel az emlékmű felavatásának napján készült, a szentelést végző görögkatolikus papok láthatóak rajta.
A Prágai Magyar Hirlap 1935. szeptember 5-i száma is beszámolt egykor a neves eseményről Háromezer lakosú magyar község emeltette az első háborús emlékművet Kárpátalján. Egyszerű gazdaemberek filléreiből építették fel a monumentális templomot és a gyönyörű emlékművet címmel:
„… Látva kísérőnk a gyönyörködésünket, megkért, hogy kövessük őt, mert olyat mutat, amilyet nem láttunk messze vidéken. A parochiális parkon átvezetett és bemutatta a háborúban hősi halált halt komjáti katonák emlékére felállított és a napokban leleplezett szobrot, amelynek létesítéséről már közölt tudósítást a P. M. H.
– Ilyen nincs még Kárpátalján. Komját hitközsége az első, amely emléket állított fiainak, akik hősi halált haltak a háborúban.
Igaza van emberünknek. Tényleg ez az első szobormű, amely Kárpátalján megörökíti a harcban elesett hősök emlékét. A szobor kifogástalan. Az Üdvözítő embernagyságú alakja szeretettel karolja át az előtte térdeplő sebesült katonát, aki védelmet keres annál, akinél lelke rövidesen megjelenik. Orthmann Rezső munkácsi szobrászművész tökéletesen oldotta meg emelkedett elgondolását. Hetven komjáti hősi halottnak az emlékét örökíti meg ez a művészi kivitelű szobor; hetven család hozzátartozója és Komját község összlakossága állta körül ezt a szobrot augusztus egyik vasárnapján, amidőn Rabár János főesperes megáldotta és leleplezte, könnyekig megható beszédben emlékezve meg azokról a hősi halottakról, akiket ő keresztelt meg, előtte nőttek emberré és mentek el oda, ahonnan nem tértek vissza többé. Emberünktől tudjuk meg, hogy Dobonyi a bajtársak nevében, Iszák a község és Vaszilkó az ifjúság nevében emlékezett meg a hősi halottakról.
– Nagyon szép ünnepség volt – mondja a kísérőnk –, kár, hogy az urak nem akkor jöttek erre.
Nézzük a babérkoszorúkat, melyeket a megemlékező szónokok helyeztek a talapzatra és önkénytelenül eszünkbe jut, hogy milyen jó pásztor lehet Rabár János főesperes, aki a gondjaira bízott lelkeket így tudja a szépre, jóra szoktatni, nevelni s hálára kötelezni azok iránt, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták fel.
Messze száguldunk már Komjáttól, a templomot még mindig látjuk. Biztosan tudjuk, hogy ide rövidesen visszatérünk és virágot helyezünk annak a szobornak a talapzatára, amely azt hirdeti, hogy a háborúban elesett hősökre kegyelettel és szeretettel gondol Komjátközség lakossága.”
Sajnos csak egy évtizedig állhatott az emlékmű, a szovjet hatalom lebonttatta azt.
Csak 2011-ben sikerült visszaállíttatni az emlékművet az akkori komjáti polgármesterasszony, Natalija Kosztela-Varencsuk és családja kezdeményezésére.
Egy fennmaradt korabeli fotó alapján Vaszil Olasin ungvári szobrászművész alkotta meg az eredeti emlékmű hasonmását.
A szobrot 2011. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján avatták fel. A fenti kép jobb oldalán látható az eredetire nagyon hasonlító mű.
Az ukrán nyelvű felirat magyar fordítása szerint: „Harcoltak és meghaltak Istenért és a családért. Apának és anyának, testvérnek és hazának.”
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
