A Kecskeméti Közművelődési Központban lezajlott a "Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek II. konferenciája" a Magyar Népművelők Egyesülete és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. szervezésében, amelyen főleg a határon átívelő mintaértékű projektek bemutatóját tartották meg. A jelenlévők beszámolót hallgattak meg a Nemzeti Kulturális Alap új Népművészeti és Közművelődési Kollégiumáról, a pályázatokról és a támogatásokról, a kurátorok kitértek a határon túliak lehetőségeire is.
Emellett bemutatásra került a most elkészült "A magyar közművelődés szakpolitikai koncepciója" munkaanyag is, amely külön fejezetben foglalkozik a határon túli magyar kultúrával.
A megjelenteket Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke, és Katonáné Szabó Gabriella, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere üdvözölte. Ezt követően A magyar közművelődés szakpolitikai koncepciója, különös tekintettel a határon túli magyar kultúrára címmel Cserép László főosztályvezető (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közművelődési Főosztály) tartott előadást. Majd a Nemzeti Kulturális Alap új Népművészeti és Közművelődési Kollégiuma kuratórium új tagjai – Csasztvan András, Csatlósné Komáromi Katalin és Juhász Zsófia – tájékoztatták a jelenlévőket az új kollégiumi struktúráról, a határon túli szervezetek lehetőségeiről. Dr. Németh János István, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közművelődési Főosztály főtanácsadója A magyar közművelődésről – közelmúltban megjelent könyve kapcsán fejtette ki gondolatait.
A Mintaértékű projektek határon innen és túl, határokon át témakörben prezentációt tartott: Dáné Tibor Kálmán (Erdély): Magyar házak Erdélyben, Kémenes Lóránt római katolikus plábános (Erdély): Reménykedő Türi Magyar Ház, Kiss Gábor (Budapesti Művelődési Központ): Tudással a kulturális értékekért, Kutszegi István (Sárvár): Vas megye határon átnyúló együttműködése a szlovéniai magyarsággal, Csengei Ágota (Keszthely): Mertem egy nagyot álmodni (Keszthely – Székelyudvarhely), Hrubik Béla, a Csemadok elnöke a Csemadok (Felvidék) kulturális programjai, Parais István (Szombathely): Várvidéki históriák - Projekt a Várvidék (Burgenland) és a Nyugat – Pannon zónában, Horváth Viola (Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus): Kézfogás 2011. - Civil összefogás és közösségi tervezés magyarországi partnerekkel a vajdasági Csantavér fejlesztéséért, Kovács Katalin és Dsupin Panni (Eger): Az ötágú síp üzenet találkozó, Ureczky Tünde Klára (Hidasnémeti): Egy barátság története, Bottyán Katalin (Pásztó): A kistérség Közkincs kerekasztala, Zubánics László és Dupka György Öt éves a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Dávid Lajos (Erdély): A nagybányai Teleki Magyar Ház - A Teleki-család örökében, avagy intézményteremtés a végeken, dr. Bokor Béla (Pécs): 20 éves a Határokon Túli Magyarságért Alapítványról.
A szakmai tanácskozás résztvevői megállapodtak, hogy az egymást segítő munkakapcsolatokat az internet segítségével fogják kibontakoztatni, összegyűjtik és világhálóra „felrakják” a bemutatott minta jellegű kulturális projekteket, eljuttatják egymásnak a fontosabb események programjait, a kultúrkrónikát, illetve közös pályázatokon vesznek részt.
A rendezvény munkájában részt vettek a mérvadó magyarországi közművelődési intézmények vezetői és a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tagjai is: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, Szlovákiai Magyar Közművelődési és Társadalmi Szövetség - Csemadok Művelődési Intézete, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, valamint a kerekasztal tevékenységét elősegítő Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus.
A tanácskozás résztvevői bekapcsolódtak a Kecskeméten zajló tavaszi fesztivál programjaiba, így megtekintették Gyémánt László festőművész kiállítását, illetve az első este bekapcsolódhattak Szentpéteri Csilla Temperamente című koncertjébe.
A második nap délutánján a civil szervezetek képviselői megtekintették a hírös városban zajló kulturális élet szintereibe, illetve történelmi sétát tehettek a szecessziós városépítészeti emlékeknél.
A szervezők nem feledkeztek meg a gasztronómiai „élvezetekről” sem: esténként egy-egy neves pálinkafőzde és borászat mutatkozott be.
