Advent utolsó hetében természetes módon a legkedvesebb egyházi ünnepünkhöz, a karácsonyhoz kapcsolódó szokások, hagyományok ismertetése állt a Nagyberegi Tájház évadzáró ünnepi foglalkozásának a középpontjában.
Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. december 18.
Advent utolsó hetében természetes módon a legkedvesebb egyházi ünnepünkhöz, a karácsonyhoz kapcsolódó szokások, hagyományok ismertetése állt a Nagyberegi Tájház évadzáró ünnepi foglalkozásának a középpontjában.
A Beregdédából érkezett kisiskolások először a tájház berendezési tárgyaival, a tisztaszoba bútoraival, az ott felhalmozott kelengyével meg a szenesvasalóval, majd a különböző konyhai eszközökkel, a rézmozsárral a kézi darálókkal, a szitákkal és szűrőkkel ismerkedtek, aztán a foglalkoztató szoba asztalát körbe ülve, az ünnepre hangolódva, karácsonyi verseket és énekeket adtak elő.
Mielőtt hozzákezdtek volna a hagyományos karácsonyfadíszek elkészítéséhez, Gál Adél, a tájházat üzemeltető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet programfelelőse felelevenítette, hogy földműves eleink sok-sok évtizeddel ezelőtt miként várták a Megváltó születését, és hogyan zajlott le az ünnep maga. Felhívta a figyelmet arra, hogy a faluhelyen élők még a karácsonyfadíszek elkészítéséhez azt használták fel, ami a környezetükben a rendelkezésre állt: a szalmát, az almát a diót, a fenyőtobozt, a fonalat.
Kepics Andrea irányítása mellett aztán a gyerekek nagy lelkesedéssel láttak munkához, s kezük alól csakhamar kikerültek az első szalmacsillagok, pamutangyalkák, szaloncukrok. „Ezek lesznek az idei karácsonyfánk legszebb díszei!” – kiáltott fel egyikük.
Közben kopogtattak az ajtón: illendő módon betlehemesek kértek bebocsátást, akik aztán elújságolták mindnyájunknak az örömhírt, azt, hogy Jézus megszületett, s hogy a Megváltó mindnyájunkat megment a kárhozattól.

Később a Dédából érkezett betlehemezőktől megtudtuk, hogy karácsony közeledtével az iskolában, majd szenteste a református templomban mutatják be a betlehemest.
Déltájban a kemencében kisült a tájház gazdaasszonya, Olasz Piroska által készített mákos és diós kőttes, melyet a gyerekek tanáraikkal és vendéglátóikkal együtt jóízűen elfogyasztottak el.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...