Advent utolsó hetében természetes módon a legkedvesebb egyházi ünnepünkhöz, a karácsonyhoz kapcsolódó szokások, hagyományok ismertetése állt a Nagyberegi Tájház évadzáró ünnepi foglalkozásának a középpontjában.
Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. december 18.
Advent utolsó hetében természetes módon a legkedvesebb egyházi ünnepünkhöz, a karácsonyhoz kapcsolódó szokások, hagyományok ismertetése állt a Nagyberegi Tájház évadzáró ünnepi foglalkozásának a középpontjában.
A Beregdédából érkezett kisiskolások először a tájház berendezési tárgyaival, a tisztaszoba bútoraival, az ott felhalmozott kelengyével meg a szenesvasalóval, majd a különböző konyhai eszközökkel, a rézmozsárral a kézi darálókkal, a szitákkal és szűrőkkel ismerkedtek, aztán a foglalkoztató szoba asztalát körbe ülve, az ünnepre hangolódva, karácsonyi verseket és énekeket adtak elő.
Mielőtt hozzákezdtek volna a hagyományos karácsonyfadíszek elkészítéséhez, Gál Adél, a tájházat üzemeltető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet programfelelőse felelevenítette, hogy földműves eleink sok-sok évtizeddel ezelőtt miként várták a Megváltó születését, és hogyan zajlott le az ünnep maga. Felhívta a figyelmet arra, hogy a faluhelyen élők még a karácsonyfadíszek elkészítéséhez azt használták fel, ami a környezetükben a rendelkezésre állt: a szalmát, az almát a diót, a fenyőtobozt, a fonalat.
Kepics Andrea irányítása mellett aztán a gyerekek nagy lelkesedéssel láttak munkához, s kezük alól csakhamar kikerültek az első szalmacsillagok, pamutangyalkák, szaloncukrok. „Ezek lesznek az idei karácsonyfánk legszebb díszei!” – kiáltott fel egyikük.
Közben kopogtattak az ajtón: illendő módon betlehemesek kértek bebocsátást, akik aztán elújságolták mindnyájunknak az örömhírt, azt, hogy Jézus megszületett, s hogy a Megváltó mindnyájunkat megment a kárhozattól.

Később a Dédából érkezett betlehemezőktől megtudtuk, hogy karácsony közeledtével az iskolában, majd szenteste a református templomban mutatják be a betlehemest.
Déltájban a kemencében kisült a tájház gazdaasszonya, Olasz Piroska által készített mákos és diós kőttes, melyet a gyerekek tanáraikkal és vendéglátóikkal együtt jóízűen elfogyasztottak el.
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...