Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a BorzsaVári népi együttes

Írta: | Forrás: MTI | 2024. augusztus 16.

A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.

A kárpátaljai díjazott a BorzsaVári magyar népi együttes. Az elkötelezettségüket és tehetségüket a kárpátaljai magyarság felemelésének szolgálatába állító együttes a magyar népzenei örökség megőrzéséért és széles körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért kapta a díjat.

Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a BorzsaVári népi együttes

Potápi Árpád János kiemelte: az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében.

Úgy fogalmazott: „mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.

Szólt arról: a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg.

Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.

Potápi Árpád János felidézte: az egy híján harminc esztendős díj tizennégy éve már a nemzetpolitikai fordulatot is tükrözi. E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.

Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúránknak.”

Az államtitkár hozzátette: 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta: a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain. A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért „gondolatban és felelős cselekvéssel is át kell lépnünk országunk határait, ha meg akarjuk őrizni azt, amit Szent István is a szívén hordozott”.

Potápi Árpád János kitért arra is: valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – fogalmazott Potápi Árpád János.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli.

Évente 10, kivételes alkalmakkor legfeljebb további 5 díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.

 

Hírek

  • A Polónyi Katalin Textilmúzeum titkai

    A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeumát azzal a céllal hozták létre, hogy megőrizze és bemutassa Kárpátalja népművészetének egy szeletét, a beregi szőttest. A kiállításon különböző technikával készült szőttesek, illetve az azok elkészítéséhez szükséges eszközö...

  • Megrostált betűk kárpátaljai szemmel

    2024 december közepén jelent meg a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat Megrostált betűk című antológiája, ami a folyóirat hétéves működése során közölt versekből ad átfogó válogatást. A munka nagyrészét Turbók Attila költő végezte, ebbéli munkájában dr. Lovas Dániel főszerkesztő és Madá...

  • Január 1-jétől ingyenesen hozzáférhető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban

    Január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek.

  • Így érte el a legendás pezsgőgyáros, hogy övé legyen a város legmenőbb itala

    Százhatvanöt évvel ezelőtt született Törley József, akiről annyit talán mindenki tud, hogy ő volt az, aki felvirágoztatta a magyar pezsgőgyártást, és aki a Törley név és a buborékos nedű közé egyenlőségjelet tett, amely ma, bő másfél évszázaddal később is ott van rendületlenül. Azzal viszont talán j...

Események

Copyright © 2025 KMMI