Írta: Tóth Viktor | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. március 19.
Nigriny Editet sokáig csupán úgy ismertem, mint a kollégám nejét. Az alkotó – akinek most nyílt jubileumi tárlata a Kárpátaljai Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – valódi énjét, lelkének gazdagságát, életfelfogását alkotásaiból most ismertem meg. S bizony van miről vallania. Az őt köszöntők számára, ha korábban nem, most biztosan nyilvánvalóvá vált:
Edit asszony számára a családdal kezdődik minden. Maga sem tagadja, hogy kedvenc képei unokái portréi. Irántuk való szeretetét arcuk ihletett megrajzolása is bizonyítja.
A valósághoz ragaszkodás jellemzi az egyéb munkáit, például a csendéleteit, virágkompozícióit is. Utóbbihoz való lelki kötődését több tucat mű illusztrálja. Bátran kijelenthető: a Párducliliom, az Íriszek, az Amarilliszok, a Magnóliák, a Tulipánok és Gerberák – és a sornak még messze nincs vége – nem csak a természet nekünk szánt ajándéka, hanem immár a Nigriny Edité is! Alkotásain egy-egy virág nem csak az univerzum részeként jelenik meg, hanem olyan csodaként, ami magában hordozza a világegyetem minden szépségét, gazdagságát, színárnyalatát. Csendéleteiben is arra törekszik, hogy „a cseppben láttassa a tengert”, az egyszerűben mutassa meg a nagyszerűt, legyen szó almáról, gyertyáról vagy éppen mozsárról.
Az ünnepi eseményen karon fogva a grafikáihoz kísért, majd mosolyogva beszélt a műveiről. Igen, nem csupán a gondolat vagy az alkotás folyamatára, hanem a megszületett „gyermekre” is tiszta szívből, csillogó szemmel tekint, s akár évekkel később is ugyanaz az öröm rajzolódik ki az arcán, mint munkája befejezésekor. Hogy őt idézzem: „a Teknősbéka, a Tavaszra várva, a Vadlibák repülése, az Ádám és Éva, a Kék Duna keringő mind-mind a fantázia világába repítenek, s ez az, amit igazán élvezek a készítésük közben. Szeretem a bohócaimat, a dekoratív kompozíciókat. A Lucifer és a Csíkos macska különösen kedves a szívemnek.”
Hogy mit lehet ehhez hozzáfűzni?
Talán annyit, hogy Nigriny Edit munkái a szeretetet sugározzák, az élet apró dolgait nemesítik meg. S ez nem csupán műveiből, egész lényéből árad.
Erről március 28-ig bárki meggyőződhet.
A történeti hűséghez tartozik: a jubileumi tárlatot a 65 éves Magyar Melódiák ünnepi előadása gazdagította.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
