Kagylóének az Attila Szállóban

Írta: Lengyel János | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. március 06.

Február 27-én a Napkelet Egyesület a békásmegyeri Attila Szállóban az Irodalmi Teadélután című programsorozat keretében látta vendégül Füzesi Magda kárpátaljai születésű költőt és Dinnyés József daltulajdonost, református kántort. A nagyberegi poétának 2012 decemberében a Kráter Kiadónál jelent meg Kagylóének című verses kötete, ahol a verseket maga a szerző válogatta össze.

Kagylóének az Attila Szállóban

Botz Domonkos író-újságírónak, az est házigazdájának bevezetőjét követően Dr. Szabó Józsefné Jobák Márta elszavalta az Ima mindenkor című Füzesi verset.

Dinnyés József a költőnő megzenésített verseiből adott elő egy csokorra valót. Elmesélte az első kárpátaljai útját, kitért arra, hogyan ismerkedett meg egy fiatal újságíró nővel, aki időközben a magyar irodalom egyik jelentős alakjává vált. Az első zenei blokk öt verset tartalmazott, Dinnyés kiemelte a Hazáról című költemény utolsó két sorát, ami egyszerűen, de lényegre törően jellemezte a Szovjetunió állampolgárainak mindennapjait: Úgy szeretnék önmagammal önmagamra maradni.

A rögtönzött interjú során Botz Domonkos a kisebbségi létről, a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában megélt élményekről kérdezte a költőnőt. Válaszában Füzesi Magda rámutatott arra, hogy kisebbséginek lenni egyben jó iskola is. Érdekes ellentét alakult ki kérdező és válaszadó között a Téli éjszakák című vers kapcsán. Előbbi azt rendszerbírálóként értelmezte, holott a szerző elmondása szerint ez egy szerelmes vers. Ez a tény is azt mutatja, hogy az igazán nagy költők versei egyszerre több dologról is szólhatnak. Füzesi Magda erre reagálva elmesélte a Sirályok az Ungon című versének érdekes történetét: az ungvári egyetemen úgy értelmezték, hogy a műben szereplő huszonhét sirály az SZKP XXVII. pártkongresszusát jelképezi.

Füzesi Magda a kárpátaljai Nagyberegen született, 2005-ben települt át Budapestre, de ma már Erdélyben, Kolozsvárott él. Egy életút a kisebbségből a kisebbségbe. A Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztőjét ma már méltán nevezhetjük a Kárpát-medence költőjének. Ahogy ő mondja magáról: Nagyberegen az édesanyám lánya vagyok, Budapesten a lányom anyja vagyok, Kolozsváron a férjem felesége vagyok.

Minden, a határokon túl élő, magyar számára megszívlelendő a költő egyik gondolata: A kisebbségi létnek is vannak ajándékai.

Hírek

  • Felvidéken a kortárs kárpátaljai irodalom

    Zenés irodalmi találkozót tartottak a Nyitra megyei Zselízen a Magyar Házban április 27-én. A rendezvényt a Csemadok Zselízi Alapszervezete és Sacher Polgári Társulás szervezte meg.

  • A Szakkör program alkotásaiból nyílt kiállítás Nagyberegen

    A Pro Cultura Subcarpathica által koordinált szakköri foglalkozások anyagaiból nyílt kiállítás a Nagyberegi Tájházban április 26-án. A Tájházak és szabadtéri múzeumok napjával egybekötött megnyitó kiváló alkalmat adott arra, hogy szélesebb közönség is megtekinthesse az elmúlt hónapok munkájának ered...

  • Április 29. – a tánc világnapja

    A tánc világnapját minden évben április 29-én tartják. Ezen a napon táncosok, koreográfusok és táncrajongók gyűlnek össze, hogy ünnepeljék a tánc művészetét, és megosszák a tánc iránti szeretetüket. Ez az esemény egyben lehetőséget kínál a közösségek számára, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, és m...

  • Meseelőadás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban – Ugri meg Bugri

    A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata évek óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy repertoárjával és előadásaival minden korosztályt, így a gyerekeket is megszólítsa, hogy a fiatal generációt színházlátogató közönséggé nevelje. E célból több mesejátékot is színre vittek már. Április 2...

Események

Copyright © 2024 KMMI