Írta: Lengyel János | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. március 06.
Február 27-én a Napkelet Egyesület a békásmegyeri Attila Szállóban az Irodalmi Teadélután című programsorozat keretében látta vendégül Füzesi Magda kárpátaljai születésű költőt és Dinnyés József daltulajdonost, református kántort. A nagyberegi poétának 2012 decemberében a Kráter Kiadónál jelent meg Kagylóének című verses kötete, ahol a verseket maga a szerző válogatta össze.
Botz Domonkos író-újságírónak, az est házigazdájának bevezetőjét követően Dr. Szabó Józsefné Jobák Márta elszavalta az Ima mindenkor című Füzesi verset.
Dinnyés József a költőnő megzenésített verseiből adott elő egy csokorra valót. Elmesélte az első kárpátaljai útját, kitért arra, hogyan ismerkedett meg egy fiatal újságíró nővel, aki időközben a magyar irodalom egyik jelentős alakjává vált. Az első zenei blokk öt verset tartalmazott, Dinnyés kiemelte a Hazáról című költemény utolsó két sorát, ami egyszerűen, de lényegre törően jellemezte a Szovjetunió állampolgárainak mindennapjait: Úgy szeretnék önmagammal önmagamra maradni.
A rögtönzött interjú során Botz Domonkos a kisebbségi létről, a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában megélt élményekről kérdezte a költőnőt. Válaszában Füzesi Magda rámutatott arra, hogy kisebbséginek lenni egyben jó iskola is. Érdekes ellentét alakult ki kérdező és válaszadó között a Téli éjszakák című vers kapcsán. Előbbi azt rendszerbírálóként értelmezte, holott a szerző elmondása szerint ez egy szerelmes vers. Ez a tény is azt mutatja, hogy az igazán nagy költők versei egyszerre több dologról is szólhatnak. Füzesi Magda erre reagálva elmesélte a Sirályok az Ungon című versének érdekes történetét: az ungvári egyetemen úgy értelmezték, hogy a műben szereplő huszonhét sirály az SZKP XXVII. pártkongresszusát jelképezi.
Füzesi Magda a kárpátaljai Nagyberegen született, 2005-ben települt át Budapestre, de ma már Erdélyben, Kolozsvárott él. Egy életút a kisebbségből a kisebbségbe. A Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztőjét ma már méltán nevezhetjük a Kárpát-medence költőjének. Ahogy ő mondja magáról: Nagyberegen az édesanyám lánya vagyok, Budapesten a lányom anyja vagyok, Kolozsváron a férjem felesége vagyok.
Minden, a határokon túl élő, magyar számára megszívlelendő a költő egyik gondolata: A kisebbségi létnek is vannak ajándékai.
A Beregvidéki Népzenei és Néptánctábor megnyitójával kezdetét vette a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett nyári táborozási szezon. A Rákóczi Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének dísztermében tartott eseményen Váradi Natália, az alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy idén...
Harmadik éve tart az A Szakkör program Kárpátalján. A Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör elnevezésű programja évről évre sikeresebb. A határon túli magyar közösségeknek 2021 óta van lehetőségük bekapcsolódni az értékteremtő, közösségépítő programba. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS...
Tizenegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY), amelyet június 27. és 29. között rendeztek meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvény idén is a Kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb találkozóhelyévé vált, ahol a hagyományőrzés mellett közös ...
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) immár harmadik alkalommal szervezte meg a Horváth Anna Alkotóhetet, melynek ezúttal is a beregszászi római katolikus templom kertje adott otthont. Az ötnapos táborban vidékünk ismert képzőművészei vezették be a részt vevő gyerekeket a korongozás,...
