Írta: Lengyel János | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. március 06.
Február 27-én a Napkelet Egyesület a békásmegyeri Attila Szállóban az Irodalmi Teadélután című programsorozat keretében látta vendégül Füzesi Magda kárpátaljai születésű költőt és Dinnyés József daltulajdonost, református kántort. A nagyberegi poétának 2012 decemberében a Kráter Kiadónál jelent meg Kagylóének című verses kötete, ahol a verseket maga a szerző válogatta össze.
Botz Domonkos író-újságírónak, az est házigazdájának bevezetőjét követően Dr. Szabó Józsefné Jobák Márta elszavalta az Ima mindenkor című Füzesi verset.
Dinnyés József a költőnő megzenésített verseiből adott elő egy csokorra valót. Elmesélte az első kárpátaljai útját, kitért arra, hogyan ismerkedett meg egy fiatal újságíró nővel, aki időközben a magyar irodalom egyik jelentős alakjává vált. Az első zenei blokk öt verset tartalmazott, Dinnyés kiemelte a Hazáról című költemény utolsó két sorát, ami egyszerűen, de lényegre törően jellemezte a Szovjetunió állampolgárainak mindennapjait: Úgy szeretnék önmagammal önmagamra maradni.
A rögtönzött interjú során Botz Domonkos a kisebbségi létről, a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában megélt élményekről kérdezte a költőnőt. Válaszában Füzesi Magda rámutatott arra, hogy kisebbséginek lenni egyben jó iskola is. Érdekes ellentét alakult ki kérdező és válaszadó között a Téli éjszakák című vers kapcsán. Előbbi azt rendszerbírálóként értelmezte, holott a szerző elmondása szerint ez egy szerelmes vers. Ez a tény is azt mutatja, hogy az igazán nagy költők versei egyszerre több dologról is szólhatnak. Füzesi Magda erre reagálva elmesélte a Sirályok az Ungon című versének érdekes történetét: az ungvári egyetemen úgy értelmezték, hogy a műben szereplő huszonhét sirály az SZKP XXVII. pártkongresszusát jelképezi.
Füzesi Magda a kárpátaljai Nagyberegen született, 2005-ben települt át Budapestre, de ma már Erdélyben, Kolozsvárott él. Egy életút a kisebbségből a kisebbségbe. A Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztőjét ma már méltán nevezhetjük a Kárpát-medence költőjének. Ahogy ő mondja magáról: Nagyberegen az édesanyám lánya vagyok, Budapesten a lányom anyja vagyok, Kolozsváron a férjem felesége vagyok.
Minden, a határokon túl élő, magyar számára megszívlelendő a költő egyik gondolata: A kisebbségi létnek is vannak ajándékai.
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
