Írta: | Forrás: MTVA | 2023. január 22.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le nemzeti imánk szövegét, a Himnuszt.
A magyar kultúra napjának ötletét 1985-ben ifj. Fasang Árpád zongoraművész vetette fel. Magyarországon az első rendezvénysorozatot a Hazafias Népfront szervezte 1989-ben.
2022. december 7-én az Országgyűlés január 22-ét hivatalos állami emléknappá nyilvánította.
„Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?”
„Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.” – mondta Szokolay Sándor zeneszerző, aki a Himnusz hanglemezen való kiadását szorgalmazta. Terve meg is valósult, de a hivatalossá tétel kérdése így is csak 1989. október 23-án történt meg. Az a törvény kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar himnusz lassú, melankolikus hangulatú, ám nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, de az évek alatt a magyarok egyre lassabban és szomorúbban kezdték énekelni. Viszont manapság az olimpián és már sok világversenyen is más Himnusz szól, ugyanis a hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Így lerövidítették, felgyorsították és leszállították a hangnemét, ezt a változatot játsszák a magyar bajnokok tiszteletére.
A Himnusz hatodik sora – “hozz rá víg esztendőt” – hat szótagból áll, viszont a hozzá tartozó dallam hét hangból. Emiatt korábban többféle módon is énekelték, de a hivatalosan elfogadott verzióban, a könnyebb érthetőség miatt a “hozz” szót hajlítjuk: „ho-ozz rá víg esztendőt”.
A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola Csillagfény nevű betlehemes csapata idén immár negyedik alkalommal vett részt az Európai Magyar Fiatalokért Alapítvány gondozásában meghirdetett SzékelyKapuk–ZöldKapuk elnevezésű nemzetközi ökocivilizációs vetélkedőben.
Az eleinte asztalosmesterek által készített konyhai eszköz rövid idő alatt művészien festett dísztárggyá változott. A diótörő nem véletlen lett a karácsonyi varázslat jelképe, Hoffmann meséjének és Csajkovszkij balettjának pedig hihetetlen hangulata van, érdemes egy ünnepi estét rászánni, felejthete...
Díjátadót szervezett Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány december 27-én azon fiatalok, gyerekek számára, akik kimagasló eredményeket értek el az Örökítsd meg! című kisfilm-pályázaton és a Legszebb magyar vers című szavalóversenyen. A két pályázatra október, november folyamán...
„A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2, 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészárolta...
