Írta: | Forrás: MTVA | 2023. január 22.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le nemzeti imánk szövegét, a Himnuszt.
A magyar kultúra napjának ötletét 1985-ben ifj. Fasang Árpád zongoraművész vetette fel. Magyarországon az első rendezvénysorozatot a Hazafias Népfront szervezte 1989-ben.
2022. december 7-én az Országgyűlés január 22-ét hivatalos állami emléknappá nyilvánította.
„Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?”
„Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.” – mondta Szokolay Sándor zeneszerző, aki a Himnusz hanglemezen való kiadását szorgalmazta. Terve meg is valósult, de a hivatalossá tétel kérdése így is csak 1989. október 23-án történt meg. Az a törvény kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar himnusz lassú, melankolikus hangulatú, ám nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, de az évek alatt a magyarok egyre lassabban és szomorúbban kezdték énekelni. Viszont manapság az olimpián és már sok világversenyen is más Himnusz szól, ugyanis a hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Így lerövidítették, felgyorsították és leszállították a hangnemét, ezt a változatot játsszák a magyar bajnokok tiszteletére.
A Himnusz hatodik sora – “hozz rá víg esztendőt” – hat szótagból áll, viszont a hozzá tartozó dallam hét hangból. Emiatt korábban többféle módon is énekelték, de a hivatalosan elfogadott verzióban, a könnyebb érthetőség miatt a “hozz” szót hajlítjuk: „ho-ozz rá víg esztendőt”.
Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi ál...
Ecset nélkül fest a nap címmel tartottak Haranglábon első ízben szavalóversenyt Weinrauch Katalin gyermekíró tiszteletére. A rendezvénynek a helyi gimnázium adott otthont, ahová a Bátyúi kistérség összes tanintézményéből érkeztek 1-4. osztályos kisdiákok, hogy elszavalják az általuk választott, legk...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Tagjainak tevékenysége meghatározója a kárpátaljai magyar kulturális, művészeti életnek. Sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket.&...
Hosszú út és kitartó munka vezetett addig a napig, amikor végre felavatták a Salánki Tájházat. Minden közösségnek, településnek megvannak a saját értékei, kincsei, amelyeket sokszor nem értékelünk kellően. A szakemberek – tanárok, helytörténészek, néprajzkutatók – feladata és felelőssége, hogy elind...
