ISMERD MEG A FARSANG TÖRTÉNETÉT ÉS HAGYOMÁNYAIT!

Ha már február, akkor beköszönt a farsangi időszak. Ennek a telet záró hónapnak feladata, hogy újra színt hozzon az életünkbe. A szürke és fagyos télnek hamarosan vége. Rövidesen minden új életre fog kelni. Mindezt pedig mi mással is ünnepelhetnénk, mint azzal, hogy jókedvűek vagyunk? Vajon miért lett a farsangi mulatságokból mára népszokás?

Farsang időszaka

A farsang a mozgó dátumú ünnepek csoportjába tartozik. Ennek leginkább az az oka, hogy bár a farsangi ünnep egészen a pogány ókorig nyúlik vissza, azonban mégis a keresztény egyházi ünnepekkel van szoros kapcsolatban. Tehát maga a farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ámde a hamvazószerda mindig más dátumra esik. A kereszténység hitvallásában hamvazószerda után a nagyböjt időszaka van, és ilyenkor Jézus halálára való emlékezés okán nem szerveznek mulatságokat. Ezért van az, hogy a farsangi időszakban éljük ki a hosszú tél fáradalmait. A farsang lezárását jelző hamvazószerda dátumát úgy számoljuk, hogy az adott év húsvét dátumából visszafelé a 40. nap lesz ennek az időszaknak vége. 2022-ben ez a dátum március 2. napjára esik.

Farsang eredete és nevének jelentése

A farsang név osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenése 1283 dátumához köthető. A farsang eredeti szógyökere a ’Fastenschank’, ami böjti kocsmát jelent. Az eltelt évek és szókapcsolati átalakulások folyamán lett ma farsang a megnevezése. A farsang mindig egy nevetéssel teli, mulatságokkal megfűszerezett időszak. Mindezt ősi hiedelmek és babonák hívták életre. A középkorban élő emberek azt gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a nap elgyengül, és a fénye hiányában életre kelnek a gonosz szellemek. Azért, hogy elűzzék a rossz árnyakat, vigadalommal, felvonulással, beöltözéssel és boszorkánybábu égetéssel igyekeztek pozitív energiát csempészni az életükbe. Akkoriban a beöltözések ijesztőek voltak, nemcsak a gonosz elűzése miatt, hanem azért is, hogy a halált és a hideget száműzzék.

Farsangi szokások és hagyományok

Az álarcosbálok legkorábbi említése már Mátyás király idejében, az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában is feltűnik. Ezek a bálok az arisztokrácia és nagypolgárság ünneplési formái voltak, és maradtak mostanáig is. Ez a fényűző ünneplési forma a mai napig az egyik legrangosabb társadalmi események közé sorolható. Ilyen például a bécsi és pesti operabál. Ebben az időszakban az álarcosbálokon túl, az egyik leglátványosabb hagyomány a jelmezes felvonulás. Magyarországon a legnevezetesebb farsangi felvonulás a busójárás. A busójárás már a XVIII. század végéről ismeretes. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával együtt is szokták említeni.

A legenda szerint az őslakos sokácok megelégelve a rabszolgasorsot, ijesztő álarcokba öltöztek a Mohácsi-szigeti mocsárban, hogy a maguk készítette zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt zavarják el a törököket. A történetet ugyan nem támasztja alá semmilyen hiteles forrás, de a város idővel valóban felszabadult a török uralom alól. A Csallóközi eredetű népszokás, a dőre szerint a férfiak egy csoportja különböző jelmezekbe öltözik, hogy házról házra járva felfordulást csináljanak. Felborítják az asztalt, majd hirtelen táncra perdülnek, amivel semmi más célt nem szolgálnak, csak hogy szórakoztassanak. Felvidéken a bakkuszjárásnak van hagyománya. Ez lényegében egy adománygyűjtő felvonulás. Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe bújva vagy eseteként női ruhába öltözve szórakoztatják az utcán állókat, bámészkodókat. Táncolnak, nyársat tartanak, mulattatnak. Cselekedeteikért kapott ajándékokat a nap végén egymás között elosztogatják. A történelemben és a mai napig is számos olyan farsangi szokás van, ami említésre méltó. Ilyenek például: a farsangi játékok, a téltemetés, a rabvágás, az asszonyfarsang, a boricatánc, a termékenységvarázslás és még sorolhatnánk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb rituálékat.