Írta: | Forrás: almaimotthona.hu | 2022. február 06.
Ha már február, akkor beköszönt a farsangi időszak. Ennek a telet záró hónapnak feladata, hogy újra színt hozzon az életünkbe. A szürke és fagyos télnek hamarosan vége. Rövidesen minden új életre fog kelni. Mindezt pedig mi mással is ünnepelhetnénk, mint azzal, hogy jókedvűek vagyunk? Vajon miért lett a farsangi mulatságokból mára népszokás?
A farsang a mozgó dátumú ünnepek csoportjába tartozik. Ennek leginkább az az oka, hogy bár a farsangi ünnep egészen a pogány ókorig nyúlik vissza, azonban mégis a keresztény egyházi ünnepekkel van szoros kapcsolatban. Tehát maga a farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ámde a hamvazószerda mindig más dátumra esik. A kereszténység hitvallásában hamvazószerda után a nagyböjt időszaka van, és ilyenkor Jézus halálára való emlékezés okán nem szerveznek mulatságokat. Ezért van az, hogy a farsangi időszakban éljük ki a hosszú tél fáradalmait. A farsang lezárását jelző hamvazószerda dátumát úgy számoljuk, hogy az adott év húsvét dátumából visszafelé a 40. nap lesz ennek az időszaknak vége. 2022-ben ez a dátum március 2. napjára esik.
A farsang név osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenése 1283 dátumához köthető. A farsang eredeti szógyökere a ’Fastenschank’, ami böjti kocsmát jelent. Az eltelt évek és szókapcsolati átalakulások folyamán lett ma farsang a megnevezése. A farsang mindig egy nevetéssel teli, mulatságokkal megfűszerezett időszak. Mindezt ősi hiedelmek és babonák hívták életre. A középkorban élő emberek azt gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a nap elgyengül, és a fénye hiányában életre kelnek a gonosz szellemek. Azért, hogy elűzzék a rossz árnyakat, vigadalommal, felvonulással, beöltözéssel és boszorkánybábu égetéssel igyekeztek pozitív energiát csempészni az életükbe. Akkoriban a beöltözések ijesztőek voltak, nemcsak a gonosz elűzése miatt, hanem azért is, hogy a halált és a hideget száműzzék.
Az álarcosbálok legkorábbi említése már Mátyás király idejében, az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában is feltűnik. Ezek a bálok az arisztokrácia és nagypolgárság ünneplési formái voltak, és maradtak mostanáig is. Ez a fényűző ünneplési forma a mai napig az egyik legrangosabb társadalmi események közé sorolható. Ilyen például a bécsi és pesti operabál. Ebben az időszakban az álarcosbálokon túl, az egyik leglátványosabb hagyomány a jelmezes felvonulás. Magyarországon a legnevezetesebb farsangi felvonulás a busójárás. A busójárás már a XVIII. század végéről ismeretes. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával együtt is szokták említeni.
A legenda szerint az őslakos sokácok megelégelve a rabszolgasorsot, ijesztő álarcokba öltöztek a Mohácsi-szigeti mocsárban, hogy a maguk készítette zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt zavarják el a törököket. A történetet ugyan nem támasztja alá semmilyen hiteles forrás, de a város idővel valóban felszabadult a török uralom alól. A Csallóközi eredetű népszokás, a dőre szerint a férfiak egy csoportja különböző jelmezekbe öltözik, hogy házról házra járva felfordulást csináljanak. Felborítják az asztalt, majd hirtelen táncra perdülnek, amivel semmi más célt nem szolgálnak, csak hogy szórakoztassanak. Felvidéken a bakkuszjárásnak van hagyománya. Ez lényegében egy adománygyűjtő felvonulás. Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe bújva vagy eseteként női ruhába öltözve szórakoztatják az utcán állókat, bámészkodókat. Táncolnak, nyársat tartanak, mulattatnak. Cselekedeteikért kapott ajándékokat a nap végén egymás között elosztogatják. A történelemben és a mai napig is számos olyan farsangi szokás van, ami említésre méltó. Ilyenek például: a farsangi játékok, a téltemetés, a rabvágás, az asszonyfarsang, a boricatánc, a termékenységvarázslás és még sorolhatnánk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb rituálékat.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
