A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében a múlt hét végén rendezték meg az Irodalmi Karaván Kárpátalján elnevezésű író-olvasó találkozósorozatot, amelyen ezúttal felvidéki és vajdasági írók és költők vettek részt. Az irodalmi és művészeti karaván ötlete négy éve született. Most másodízben találkozhattak egymással az elszakított területeken élő költők, művészek, filmesek írók. A Karaván célja a határon túli közművelődési intézmények programjainak bővítése, kulturális hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek kulturális felzárkóztatása, a határon túli magyar irodalom értékeinek kárpát-medencei szintű megjelenítése, népszerűsítése, az irodalmi rendezvények széles rétegekhez történő eljuttatásával a kortárs irodalom értékeihez való hozzáférés lehetőségeinek javítása, irodalomértő közönség nevelése, a határon túli irodalmi műhelyek mobilitásának elősegítése.
A Kárpát-medence különböző tájegységben élő irodalmárok egymással és az olvasóközönséggel való találkozását szorgalmazó program idei vendégei Hizsnyai Zoltán és Hodossy Gyula, illetve Csík Mónika, Sándor Zoltán és Szabó Palócz Attila voltak.
Dupka György programszervező, igazgató és Zubánics László elnök irányításával a négynapos rendezvény keretében a vendégek négy író-olvasó találkozón – Tiszabökényben, Beregszászon, Gáton és Nagyszőlősön – és egy kerekasztal-beszélgetésben vettek részt.
A beregszászi járási központosított könyvtárban a felvidéki és vajdasági vendégek bemutatkozása mellett prezentálva lettek az ungvári Intermix Kiadónak az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent új könyvei (Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály, Duőa György, Weinrauch Katalin, Lengyel János).
Az irodalmárvendégek gáti bemutatkozását a helyi születésű Kovács Vilmos (1927–1977) költő születésének 85. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzás és emlékműsor előzött meg. A szakadó eső ellenére szép számban gyűltek össze a Gáti Könyvtárban Kovács Vilmos tisztelői. A költő, író, polgárjogi harcos életpályáját Király Katalin, a helyi középiskola magyartanára idézte fel, majd az egykori Forrás Stúdió tagjai (Vári Fábián László József Attila-díjas költő, Zseliczky József költő és Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja) szóltak Kovács Vilmosról. Miután elhelyezték a tisztelet és a megemlékezés koszorúit a kultúrház falán lévő emléktáblánál, a megemlékezésre és író-olvasó találkozóra került sor a helyi könyvtárban (vezetője Kacsó Irén). A fiatalabbakból és idősebbekből egyaránt álló közönség nagy figyelemmel hallgatta a vendégek előadásait.
A Tiszabökényi Művelődési Házban kezdődő író - olvasó találkozó a beregszászi járási könyvtárban folytatódott. Az Együtt c. folyóirat- és könyvbemutatón régiónkat Nagy Zoltán Mihály, Weinrauch Katalin és Füzesi Magda képviselte.
Hodossy Gyula újságíró, költő, könyvkiadó, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke elmondta, szövetségüknek jelenleg 120 tagja van. Közösen próbálják életben tartani a magyar írásbeliséget, valamint biztosítani annak érdekvédelmét. Különböző díjakat és ösztöndíjakat alapítottak, és ők voltak a kezdeményezői a határon túli magyar irodalmi ösztöndíjaknak. A Délvidék kulturális életéről Csík Mónika és Sándor Zoltán, a Magyar Szó munkatársai – utóbbi a Sikoly című folyóirat főszerkesztője is –, illetve a zentai születésű Szabó Palócz Attila író, költő beszélt.
A több napos rendezvénysorozat az Európa–Magyar Házban kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott.
Hodossy Gyula költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, a Lilium Aurum Könyvkiadó Kft. alapító igazgatója általánosságban szólt a felvidéki irodalmi életről, majd részletesen beszámolt a SzMÍT gondozásában kéthavonta megjelenő Opus folyóiratról.
Hizsnyai Zoltán József Attila- és Sziveri János-díjas költő, esszéíró, az Irodalmi Szemle egykori szerkesztője és a Kalligram folyóirat volt főszerkesztője többek között a Szlovákiában megjelenő magyar irodalmi periodikákról és azok arculatáról mondott rövid ismertetőt.
Sándor Zoltán író, újságíró és Csík Mónika költő, a Sikoly folyóirat szerkesztői röviden szóltak a vajdasági magyar kulturális életről, majd részletesen beszámoltak a muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad tevékenységéről és a színpad gondozásában negyedévente megjelenő Sikoly folyóirattal kapcsolatos elképzelésekről.
Szabó Palócz Attila író, költő, újságíró a Beszédes István által működtetett zEtna irodalmi portálról és kiadóról mondott ismertetőt, többek között hangsúlyozva, hogy személyes megítélése szerint a zEtna esetében jelenleg a legjobb vajdasági magyar könyvkiadóról beszélhetünk.
A kerekasztalon a kárpátaljai Együtt című folyóirat szerkesztői és egyes szerzői is részt vettek. Vári Fábián László, a lap szerkesztőbizottságának elnöke elmondta, hogy az idén tízéves folyóirat elsősorban a kárpátaljai magyar szerzőknek nyújt közlési lehetőséget, igyekszik felkarolni a tehetséges fiatalokat, állandó helytörténeti rovatával pedig a regionális értékeket szolgálja. Újdonságnak számít, hogy az eddig évente négyszer megjelenő lapot immár hatszor vehetik majd kezükbe az olvasók. A beregszászi Európa-Magyar Házban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Tóth István magyar főkonzul is jelen volt.
Ötödik helyszínként érkeztek a Nagyszőlősi Járási Központosított Könyvtárba, ahol Vaskeba Katalin igazgatónő üdvözölte a vendégeket és az egybegyűlteket. Dupka György üdvözölte az egybegyűlteket, bemutatta a vendégeket és átadta a szót az íróknak, költőknek. Elmondta: az író-olvasó találkozó lényege, hogy hús-vér emberek találkozhatnak, megismerhetik egymást. Az írók meséltek életükről, pályafutásukról, irodalmi élményeikről, felolvastak műveikből, amelyeket az irodalom szerelmesei, a közönség nagy figyelemmel hallgatott.
Hudák Elvira bemutatta a jelenlévő vendégeknek kiadványait, jegyzeteit. Mesélt a Pánsíp című lapról. Megosztotta gondolatait, mi szerint nem az a nemzet hal meg, amelyet kitelepítenek, hanem az, melyet elfelednek.
Dupka György bemutatta legújabb, éppen a nyomdából kikerült A mi Golgotánk című könyvét, amely az 1944-1947-es elhurcolásokat mutatja be a dokumentumok tükrében.
Lovas Ilona, a Beregszászi Magyar Konzulátus nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy milyen jó alkalom egy-egy ilyen találkozó arra, hogy a költők, írók betekintést nyerjenek, más vidékek magyar nemzeti kisebbségének irodalmi életébe, megismerhessék kulturális és nemzeti értékeiket.
A találkozó végén a vendégek könyvekkel ajándékozták meg a járási könyvtár dolgozóit, olvasóit. A borongós nap ellenére az író-olvasó találkozóról jó hangulatban, feltöltődve távoztak az irodalom szerelmesei, az olvasók.
A tartalmas program ellenére a vendégeknek jutott idejük néhány történelmi és helyi jellegzetességet is megtekinteni. Dupka György jóvoltából a szomszédból érkezett irodalmárok látogatást tettek a Tiszabökényi Skanzenben és a Péterfalvai Képtárban; körbejárták a mesés szépségű Munkácsi Várat; megtekintették a második világháború végén, 1944. novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékparkot; és nem utolsósorban, kalandosnak is nevezhető útvonalon felkapaszkodtak a Vereckei-hágóra, méltóképpen zárva a kárpátaljai irodalmi karaván körútját. Mint elhangzott a vendégek többsége első alkalommal jártak Kárpátalján, így kellemes meglepetés számukra a lelkes fogadtatás.
A program az Emberi Erőforrások Minisztérium, illetve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus támogatásával valósult meg.
