Írta: Sz. J. | Forrás: | 2022. június 11.
A Kárpátaljai Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében irodalmi-művészeti estre került sor Budapesten június 10-én. A rendezvény a 93. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódott, amelyen a kárpátaljai származású és a régió múltjával foglalkozó írók, költők, kutatók 2020–2022 között kiadott műveit mutatták be az érdeklődőknek
A rendezvényt Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg. A program első részében Fazekas Andrea irodalomtörténész beszélgetett az elsőkötetes Csornyij Dáviddal (A jelzőlámpák diktatúrája. Versek), Kopriva Nikolettel (Amire csak a fák emlékeznek. Versek) és Kertész Dáviddal (A keresztúri vámpír. Kisprózák). A kárpátaljai kortárs magyar irodalom fiatal szerzői meséltek gyerekkorukról, az írásuk folyamatáról, első köteteik felépítéséről, szülőföldjükről, identitásukról, jövőbeli terveikről és mindenről, ami befolyásolja az alkotásaikat. A beszélgetés végén mindhárman felolvasták egy-egy írásukat. Ezt követően Deák Alexandra, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Gimnázium diákja a bemutatott fiatal alkotók műveiből tartott felolvasást.
Az est második felében a történelem kapott főszerepet, Kosztur András történész beszélgetett Botlik József történésszel a legújabb könyvéről (Nemzetünket szolgálták. A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben [1938-1944]). Majd Botlik József helyét Dupka György történész vette át, akivel Kosztur András a „Jön még egy új világ.” A magyar 56 kárpátaljai kézikönyve és „A felnégyelt haza…”. 100 év versei Trianontól napjainkig című kötetekről beszélgetett.
A történelmi tematikájú beszélgetéseket követően Füzesi Magda felolvasta Zárszámadás című versét, amely a „A felnégyelt haza…” 100 év versei Trianontól napjainkig című antológiában jelent meg.
A művészeti-irodalomi szalon fényét Varga Katica énekmondó előadása színesítette, aki a kárpátaljai és határon túli magyar költők megzenésített verseiből adott elő néhányat.
A rendezvény ünnepélyes, jó hangulatú állófogadással ért véget. Az eseményt online módon is közvetítették, visszanézhető a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Facebook-oldalán IDE kattintva.
A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...
A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.
A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...
Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) k...
