Író-olvasó találkozó Shrek Tímeával

Az Ungvári Magyar Olvasóklub meghívására tartott könyvbemutatót Shrek Tímea kárpátaljai magyar író. Az eseménynek a Fegyir Potusnyák Kárpátaljai Megyei Könyvtár Idegennyelvű Osztálya adott otthont. A beszélgetést Balogh Renáta, az olvasóklub alapítója és szervezője vezette.

Két gyűjtemény, a Halott föld ez és az Ördögszeg került bemutatásra. Rendhagyó találkozó volt ez, hiszen az olvasmányélmények megvitatása helyett ezúttal személyesen az író látogatta meg az olvasói kört. A jelenlévők első kézből ismerhették meg az elbeszélések mögött megbújó valóságot, valamint az alkotás folyamatát, az írónő életét és kiadói tapasztalatait.

Shrek Tímea már gyermekként kedvtelésből faragott rímeket. Az iskolában is szerette a kreatív feladatokat, például a versírást. Lelkes könyvtárlátogató volt, leginkább a fantasy, horror és thriller műfaja iránt érdeklődött, közben pedig ő maga is alkotott. Naplót vezetett, így kapott rá a történetírás ízére. Több körülmény segítette őt az irodalom felé, ezek között említette egy kedves könyvtáros ismerőse tanácsait, valamint saját nagytestvéri elhivatottságát, ami arra vezette, hogy sötét, unalmas téli estéken mesékkel szórakoztassa kisöccsét.

2007-ben kezdte tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán. Diákéveiben kezdte tanulmányozni a beregszászi cigány népi kultúrát, mely közösségtől nem távolodott el, roma gyerekeket oktató iskola szervezőpedagógusa és magyartanára lett 2009-ben. 2013-ban főiskolás társaival úgy döntöttek, elmennek a kárpátaljai Együtt irodalmi és művészeti folyóirat évzáró beszélgetésére. Vári Fábián László Kossuth-díjas költő további ösztönzésére itt bontakozott ki a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) megalapításának ötlete. Ekkor kezdett publikálni többnyire kisprózai műveket az Együtt folyóiratban, majd anyaországi és más határon túli lapokban is, mint az Irodalmi Szemle, aNapút, aPartium, aSomogy, aKárpátaljai Hírmondó, aSzózat stb.

Shrek Tímea a hétköznapi emberről ír. Azokról, akiket nap mint nap látunk az utcán. Merre mennek? Mit csinálnak? A részleteket a fantázia konstruálja.

„Leforog előttem, mint egy film. Látom magam előtt a történetet, majd többször visszajátszom gondolatban” – vallja a szerző.

Inspirációját a Halott föld ez elbeszéléseihez jelentős részben a cigány közösség életéből merítette. Vallja, hogy a gondviselés vezette őt közéjük egyetemistaként, és ma is a városi Opre Roma Gimnázium tanára. Missziójának tekinti a beregszászi roma kisebbség életének bemutatását.

A gyűjtemény második része a családról szól, fantázia szülte történetek vegyülnek benne saját gyermekkori emlékeivel.

A könyvklub tagjai felkészülten érkeztek a beszélgetésre. A nyers életképek mindenkiben más érzéseket keltettek, de általános vélemény volt, hogy letehetetlen olvasmányról van szó. Ennek egyik oka talán az, hogy saját, specifikusan kárpátaljai problémáinkat szívesen látjuk viszont irodalmi művekben.

Mint kiderült, Kárpátaljának nemcsak a nehézségei, hanem meséi is megmozgatják az írói fantáziát. Megannyi szép és tanulságos történet él vidékünkön, melyeket azonban gyakran háttébe szorítanak népszerűbb világirodalmi klasszikusok. Shrek Tímea felfigyelt erre a hiányosságra, és Ördögszeg című művében gyűjtötte össze régiónk regéit és legendáit. Kislánya és tanítványai igényeit is szem előtt tartva döntött úgy, hogy mesét formál belőlük.

Ez a könyv tartalmát tekintve unikális, a kárpátaljai magyar és ukrán szájhagyományban élő történeteket gyűjti egybe. Ilyen mesék A szernyei lidérc, A dédai sárkány vagy Oleksza Dovbus fokosa.

„Nem a külföldi populáris irodalmat kellene szolgamód másolnunk, hanem a saját gyökereinkből kell merítenünk. Hiszen vannak hagyományaink, van irodalmunk, amiben bőven akadnak izgalmas hősök és történetek” – mondta az írónő.

A délután könyvdedikálással zárult.