Író-olvasó találkozó a Beregszászi Magyar Gimnáziumban

Írta: Bernár | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 24.

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) szervezésében az elmúlt héten író-olvasó találkozót rendeztek a Beregszászi Magyar Gimnáziumban. A rendhagyó irodalom- és történelemóra keretében a jelenlévők megemlékeztek Bethlen Gábor trónralépésének 400. évfordulójáról.

Író-olvasó találkozó a Beregszászi Magyar Gimnáziumban

A résztvevőket házigazdaként Szabó Árpád, a gimnázium igazgatója köszöntötte. A megjelent hazai és határon túli szerzőket, szerkesztőket Dupka György, a MÉKK elnöke mutatta be.

A vendégek közül elsőként Póka Ferenc konzul tolmácsolta a Beregszászi Magyar Konzulátus üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy nagy tisztelője Bethlen Gábornak. Örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai és anyaországi értelmiségiek közösen emlékeznek meg a fejedelem történelmi nagyságáról, a magyarság megmaradásáért végzett áldozatos munkájáról.

A továbbiakban irodalmi előadások hangzottak el. Elsőként Marcsák Gergely költő, az ungvári Dayka Gábor középiskola szervezőtanára gitárkísérettel előadta Bakos Kiss Károly Cím nélkül c. versét, majd Halmosi Sándor erdélyi származású matematikus, költő szólt röviden munkásságáról. Bemutatkozásként felolvasta Én addig kiszaladok, Antik Lament és Plein air című verseit. Az immár nyolc kötetet megjelentető szerző műveiért 2003-ban elnyerte a Prima Verba díjat. Önvallomásában kiemelte, hogy, bár élete során sok helyen megfordult, évekig élt Németországban is, leginkább a Kárpát-medencében érzi jól magát.

Csordás László irodalomkritikusként Brenzovics Marianna Kilátás című regényéről írt paródiájából olvasott fel részletet.

Lőrincz P. Gabriella költő, a KMMI tehetséggondozói programjára hívta fel a diákok figyelmét, arra biztatva az ifjúságot, hogy bátran mutassák be a ma még a fióknak írt alkotásaikat. Versei közül az Elmezavar és a Csönd címűeket olvasta fel.

Füzesi Magda költő a Kárpátalján íródott Akác, a Budapesten született Árnyék a hóban (Egy karácsonyi képeslapra), valamint az Erdélyben papírra vetett Alulnézetből című verseit olvasta fel, ezzel is kihangsúlyozva, hogy ma már mindhárom tájegységet hazájának érzi.

Muzsnay Árpád tanár, újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökségének tagja Bethlen Gábor Szatmárnémetihez való családi kötődéséről és munkásságáról tartott előadást. Szólt arról, hogy Szatmárnémeti több kiemelkedő és nemzetközi szinten ismert alkotó szülővárosa, de hasonló nagyságokat adott a világnak Kárpátalja is. Példaként említette Dsida Jenőt, akinek beregszászi diákévei meghatározó szerepet töltöttek be életében. Muzsnay Árpád hangsúlyozta, hogy, akárcsak Bethlen Gábor korában, napjainkban is ugyanaz a feladatunk: megmaradni, építeni hazánkat.

Gubcsi Lajos író, költő, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke az Ismét Vereckénél című Rákóczi-ballada DVD-jét adta át Szabó Árpád igazgatónak. A mű szövegét jómaga, míg zenéjét Benkő László szerezte. A darab ősbemutatóját 2011-ben történelmi helyszíneken, a munkácsi várban, a beregszászi református templomban, az ungvári várban és a sárospataki várban tartották.

A rendezvény zárásaként Marcsák Gergely felolvasta A fogoly című kisprózáját és az Internet előtt című versét.

Végezetül Dupka György bemutatta az idén megjelent Magyar művészet Kárpátalján című kiadványt, amelyből egy tiszteletpéldányt átadott a magyar gimnázium számára.
Ugyancsak könyvvel köszönte meg a bemutatkozás lehetőségét Füzesi Magda, aki a Dobai Péter és Máté Mária közös szerzeményeként napvilágot látott Latin lélegzet – itáliai versek és képek című kötetet ajándékozta a gimnázium könyvtárának.

A rendezvény után a megjelentek koszorúkat helyeztek el Bethlen Gábor mellszobránál.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI