Írta: Bernár | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 24.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) szervezésében az elmúlt héten író-olvasó találkozót rendeztek a Beregszászi Magyar Gimnáziumban. A rendhagyó irodalom- és történelemóra keretében a jelenlévők megemlékeztek Bethlen Gábor trónralépésének 400. évfordulójáról.
A résztvevőket házigazdaként Szabó Árpád, a gimnázium igazgatója köszöntötte. A megjelent hazai és határon túli szerzőket, szerkesztőket Dupka György, a MÉKK elnöke mutatta be.
A vendégek közül elsőként Póka Ferenc konzul tolmácsolta a Beregszászi Magyar Konzulátus üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy nagy tisztelője Bethlen Gábornak. Örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai és anyaországi értelmiségiek közösen emlékeznek meg a fejedelem történelmi nagyságáról, a magyarság megmaradásáért végzett áldozatos munkájáról.
A továbbiakban irodalmi előadások hangzottak el. Elsőként Marcsák Gergely költő, az ungvári Dayka Gábor középiskola szervezőtanára gitárkísérettel előadta Bakos Kiss Károly Cím nélkül c. versét, majd Halmosi Sándor erdélyi származású matematikus, költő szólt röviden munkásságáról. Bemutatkozásként felolvasta Én addig kiszaladok, Antik Lament és Plein air című verseit. Az immár nyolc kötetet megjelentető szerző műveiért 2003-ban elnyerte a Prima Verba díjat. Önvallomásában kiemelte, hogy, bár élete során sok helyen megfordult, évekig élt Németországban is, leginkább a Kárpát-medencében érzi jól magát.
Csordás László irodalomkritikusként Brenzovics Marianna Kilátás című regényéről írt paródiájából olvasott fel részletet.
Lőrincz P. Gabriella költő, a KMMI tehetséggondozói programjára hívta fel a diákok figyelmét, arra biztatva az ifjúságot, hogy bátran mutassák be a ma még a fióknak írt alkotásaikat. Versei közül az Elmezavar és a Csönd címűeket olvasta fel.
Füzesi Magda költő a Kárpátalján íródott Akác, a Budapesten született Árnyék a hóban (Egy karácsonyi képeslapra), valamint az Erdélyben papírra vetett Alulnézetből című verseit olvasta fel, ezzel is kihangsúlyozva, hogy ma már mindhárom tájegységet hazájának érzi.
Muzsnay Árpád tanár, újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökségének tagja Bethlen Gábor Szatmárnémetihez való családi kötődéséről és munkásságáról tartott előadást. Szólt arról, hogy Szatmárnémeti több kiemelkedő és nemzetközi szinten ismert alkotó szülővárosa, de hasonló nagyságokat adott a világnak Kárpátalja is. Példaként említette Dsida Jenőt, akinek beregszászi diákévei meghatározó szerepet töltöttek be életében. Muzsnay Árpád hangsúlyozta, hogy, akárcsak Bethlen Gábor korában, napjainkban is ugyanaz a feladatunk: megmaradni, építeni hazánkat.
Gubcsi Lajos író, költő, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke az Ismét Vereckénél című Rákóczi-ballada DVD-jét adta át Szabó Árpád igazgatónak. A mű szövegét jómaga, míg zenéjét Benkő László szerezte. A darab ősbemutatóját 2011-ben történelmi helyszíneken, a munkácsi várban, a beregszászi református templomban, az ungvári várban és a sárospataki várban tartották.
A rendezvény zárásaként Marcsák Gergely felolvasta A fogoly című kisprózáját és az Internet előtt című versét.
Végezetül Dupka György bemutatta az idén megjelent Magyar művészet Kárpátalján című kiadványt, amelyből egy tiszteletpéldányt átadott a magyar gimnázium számára.
Ugyancsak könyvvel köszönte meg a bemutatkozás lehetőségét Füzesi Magda, aki a Dobai Péter és Máté Mária közös szerzeményeként napvilágot látott Latin lélegzet – itáliai versek és képek című kötetet ajándékozta a gimnázium könyvtárának.
A rendezvény után a megjelentek koszorúkat helyeztek el Bethlen Gábor mellszobránál.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
