Lovas nemzet a magyar, szoktuk büszkén emlegetni, ám az igazság az, hogy a mai fiatalabb nemzedékek tagjai ritkán találkoznak ezekkel a társállatainkkal, amelyekhez – nomád elődeinknek köszönhetően – kapcsolatunk mintegy háromezer éves múltra tekint vissza. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Kárpát-medencei lovasprogram részeként a megye iskolásainak most lehetőségük van arra, hogy egy interaktív foglalkozás keretében közelebbről megismerkedjenek ezekkel az okos négylábúakkal, s betekintést nyerjenek a huszárok mindennapjaiba. A Pro Cultura Subcarpathica szervezésében az első foglalkozásra Beregardóban a Perényi Kultúrkúriában került sor.
Ahol először Hapcsuk Gergely, az intézmény gondnoka mutatta be a helyszínt a Nagyberegről és Badalóból érkezett iskolásoknak, külön megemlékezve báró Perényi Zsigmondról, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanújáról. Ezt követően pedig a huszárruhákat viselő Szimeonov Vass Barbara és párja, Vass Gergely, a Nomád Lovas Történelmi és Kulturális Egyesület alapítói beszéltek a magyar könnyűlovasság, ezen belül a huszárok történetéről, harci módszereiről, a lovas katona és lovának felszereléséről, s arról, hogy ezek miként változtak a különböző korokban. Felhívták a figyelmet a huszárok öltözékének egyes darabjaira, elmondták, hogy mire szolgált a dolmány, a panyókára vetett, prémmel kibélelt mente, a díszes csákó, a huszártarsoly. Bemutatták továbbá az 1848-as könnyűlovas katona fegyvereit, a szablyát, a karabélyt, a pisztolyokat. Külön kitértek a lószerszámokra, s arra, hogy ezek milyen fontos szerepet játszottak a csaták idején.
A házaspár szólt arról is, hogy milyen fontosnak tartják a történelmi múltban gyökerező lovaskultúra újbóli megjelenítését, annak bemutatását, népszerűsítését. Rámutattak arra, hogy a magyar lovaskultúra ugyanarról a tőről fakad, mint a mongolok vagy a kozákság ilyen jellegű hagyományai.
A sok-sok kérdés megválaszolása után a vállalkozó kedvű iskolások nyeregbe pattanhattak, és a kantárszáron vezetett lóval egy kört tehettek a kastély parkjában. S hogy a múlt megidézése teljes legyen, Szimeonov Vass Barbara előadásában több toborzódal is elhangzott.
Ezen a délutánon más érdekes programok is várták az ide látogatókat: Markó Veronika kézművesoktató irányításával illatpárnát, Gogola Éva segítségével pedig gyapjúból dísztököt készíthettek. Akik pedig a kulináris élvezeteknek szerettek volna hódolni, Kepics Andrea felügyelete mellett csörögefánkot sütöttek.
Molnár Krisztinától, a Pro Cultura Subcarpathica munkatársától megtudtuk, hogy a mai napot követően még négy alkalommal kerül sor huszár lovasbemutatóra és a hozzá kapcsolódó programok lebonyolítására.
