In Memoriam Szucsák Elemér

Írta: Kótabé Tünde gyógypedagógus | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. április 22.

Szucsák Elemér
(1908-2004)

„Az értelmesek pedig
tündökleni fognak,
Mint az égboltozat fénye:
és kik igazságra
oktatnak sokakat
mint a csillagok
örökkön örökké.”

(temetési emlékvers)

Halálának közelgő 10.évfordulója alkalmából cikkemben megemlékezem Szucsák Elemér gyógypedagógus-igazgatóról és munkásságáról. Szucsák Elemér 1908-ban született Miskolcon. 1928-ban végzett Miskolcon az Evangélikus Tanítóképző Főiskolán. Tornanádaskán kapott munkát, az akkor még a Római Katolikus Felekezeti Népiskolában, egy tanerős, egy tantermes 6 osztályos osztatlan elemiben. Vasárnaponként a templomi orgonajáték is beletartozott a munkaköri feladatába. Bár adódtak nehézségek (nem megfelelő iskolai bútorzat, iskolai füzetek hiánya, szegénység, a szolgálati lakásában nem megfelelő fűtés, ivóvíz), Szucsák Elemér teljes odaadással, szívvel-lélekkel tanított.

In Memoriam Szucsák Elemér

A havi fizetése 82 pengő 50 fillér volt.

Sokat halászott-vadászott szabadidejében, ezzel mentette meg a családját a háború utáni éhezéstől. Esténként katonákat és leventéket is oktatott.

Megszakította a munkáját 1930-ban egy 1 éves sorkatonai szolgálat, mely során egy átfázástól tüdőgyulladást és szájzárat kapott, úgy mentették meg a halál torkából.
Közben megnősült, egy fia és egy lánya született.

Neje kollégájaként tanított és példásan nevelte a gyerekeket míg ő 1942 nyarától bevonult Kassára harcolni a 2. világháborúba.

Megjárta és csodával határos módon túlélte a doni katasztrófát is!

1942 nyár elején sorozták be sokadmagával Sátoraljaújhelyen a katonai szerelvényekbe. Kassán, majd Szlovákián, Poprádon át hagyták el a régi Magyarországot.

A lengyel Pripjaty mocsárvilágon át (Lviven) Lembergen, Kurszktól, az ellátó központtól több napi gyaloglás után jutottak el több héten át a Don folyóhoz.

Az 51.gyalogezredben szolgált Szucsák Elemér Ilku Pál karp. tizedes, kárpátaljai tanítóval , aki a felszabadulás után vezérőrnagy, később művelődési miniszter lett.

Totin Gyurka tizedest , kárpátaljai bajtársukat is megmentették a folyón átúsztatva egy támadáskor.

Október végén Belogori községből Koscsevatkába vezényelték őket az orosz téli hidegben.

Édesapja temetésére térhetett haza a frontról viszontagságos úton át.

1948-ban bízta meg őt a Dr. Ortutay Gyula oktatási miniszter azonnali hatállyal Tornanádaskán a Leányfoglalkoztató Intézet irányításával és a borsod - abaúji körzetben történelem-földrajz szakos tanfelügyelői munkával.

Szucsák E. szervezte meg az élelmezést, hívott szakoktatókat, alakított ki szaktantermeket.

Beíratkozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, s feleségével elsőként végezték el hazánkban a gyógypedagógus képzést.

1949-ben Gyógypedagógiai Intézetté alakultak, az addig válogatás nélkül odautalt gyerekanyag szelektálásra lett lehetőség.

1953 nyarán a Minisztérium új feladattal bízta meg. Vas megyében, Rumban, a Bezerédj kastélyban elhelyezett értelmi fogyatékos siketnémák intézete igazgatásával.
Tudta, mit kell tennie. Olyan képzéseket hívott létre, melyekkel az addig megszerzett kézügyességükkel meg tudnak élni a tanulók.

Foglalkoztató iskolává alakultak, 3 óriási üvegházban működött virágkertészet, a konyhakertben öntözéses gazdálkodás.

Kialakítottak egy kosárfonó műhelyt, beindult a rongyszőnyeg-szövés, gyümölcskertészet és állattenyésztés, amiből fenntartották az élelmezést. Sportpályákat is kialakítottak.

Dr. Bárczy Gusztáv gyakran ellátogatott hozzájuk Rumba, nagyon elégedett volt az ott látottakkal, külföldi vendégoktatóknak is bemutatta az intézményt.

5 év után, a fiúk taníttatása érdekében áthelyezést kértek, így kerültek Hajdúszoboszlóra, ahol tovább folytatták a gyógypedagógiai munkát nyugdíjazásukig.

Szucsák Elemér példátlanul gazdag életútja, munkássága hozzájárult az értelmileg akadályozottak eredményes szakképzésének működéséhez.

Emlékét szeretettel őrizzük!

Hírek

  • Kárpátalja anno: Méhes Samu, Beregszász építésze

    Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • Karády Katalin dalai csendültek fel a beregszászi színház évadnyitóján

    A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...

  • Minőségi előadások, maradandó élmények – Folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján

    A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...

Események

Copyright © 2026 KMMI