Immár felfedezhető az Elveszett Ungvár

Bemutatták Literáti Tetyana Elveszett Ungvár. Szakmák és iparosok című magyar–ukrán kétnyelvű helyismereti könyvét. A 24 lebilincselő történetet Makusina Rehó Viktória ültette át magyar nyelvre. A könyvbemutatóra szerdán, az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában került sor. A gazdagon illusztrált könyv a 20. század elején Ungváron működött cégeket mutatja be, és olyan szakmák neves művelőiről ír, akik hozzájárulva a város hírnevének öregbítéséhez, ösztönzőleg hatottak másokra is.

A szép számban megjelent érdeklődőket dr. Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke köszöntötte. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a központ idén ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. Hozzátette: a mostani könyvbemutató annak az eseménysorozatnak a része, amellyel új lendületet kívánnak vinni az intézmény kulturális életébe.

Berta Eleonóra, az intézet vezetője házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd Vida László ungvári első beosztott konzul emlékeztetett arra, hogy idén öt könyv megjelenését támogatta az Ungvári Főkonzulátus és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma.

– Ez a kiadvány nem csak a tartalmánál fogva emelkedik ki az eddig megjelent könyvek sorából, hanem azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben egy ukrán nyelven megjelent kötet kétnyelvű – magyar-ukrán – kiadását tarthatja kezében az olvasó – fogalmazott a diplomata. – Fontosnak tartottuk, hogy ez a munka magyarul is elérhető legyen, hiszen azt a multikulturális, soknemzetiségű és színes Ungvárt mutatja be, amely mára már csak nyomokban maradt fenn. Hiánypótló kötetről van szó, főleg a jelenlegi időszakban, amikor azt látjuk, hogyan változik meg Ungvár és Kárpátalja népessége.

Vida László kiemelte: csak így lehet megőrizni a történelmi emlékeket, gyökereket. Hozzátette: a könyvben bemutatott kultúra és értékrend meghatározta Ungvár fejlődését. Mint fogalmazott, ez olyan örökség, amire büszke lehet, nem csak Ungvár, nem csupán Kárpátalja, hanem a Ukrajna is, hiszen a régió fontos kapocs Ukrajna és Európa között.

Dr. Zubánics László a könyv ismertetésének keretében kiemelte, a Literáti Tetyjana által kiadott könyvek hiánypótlóak.

– A szerző munkái tartalmazzák a történelmi előzményeket, kitérnek a gazdasági életre, a társadalmi szerkezetre, a politikai viszonyokra, a közigazgatási háttérre, a művészetre, az oktatásra, a művélődésre, az életmódra, a hitéletre, illetve felöleli az ezekhez kapcsolódó tudnivalókat is – hangsúlyozta a KMMI elnöke. – Tetyjana aprólékos kutatómunkával, gyakorlatilag mozaikokból összerakva hatalmas mennyiségű információt dolgozott fel. A mostani könyvben többek között azokról az emberekről ír, akik a gazdaság, a kultúra, az ipar, a vendéglátás területén tevékenykedtek.

A kötet szerzője visszaemlékezett arra, hogy, amikor az ukrán nyelvű kiadás megjelent, éppen tombolt a koronavírus-járvány. Emiatt a könyvbemutatóra szabadtéren, az ungvári vár udvarán kerülhetett sor, az érdeklődők maszkot viseltek.

– Akkor azt gondoltuk ennél már nem jöhet rosszabb – jegyezte meg Literáti Tetyana. – Ez a két év nagyon nehéz volt számomra és a családom számára is. Igaz, két hónapja nem voltam a levéltárban, ami hosszú időnek számít, de igyekszem tovább dolgozni, kutatni. Ugyanakkor örömömre szolgál, hogy a kétnyelvű kiadással a könyv új életet kapott. Ezzel a kötetben ugyan nem volt sok teendőm, de Makusina Rehó Viktória fordító és Sterr Attila olvasószerkesztő hatalmas munkát végzett, hogy mindenki elégedett legyen a könyvvel. Hálával tartozom a kötet megjelenéséért a támogatóknak, az ungvári magyar főkonzulátusnak, Bacskai József főkonzul úrnak, a külképviselet munkatársainak. Hatalmas köszönet nekik ezért.

– Kihívást jelentett, hogy a szerző magyar nyelvű forrásokból dolgozott, ezeket ültette át ukrán nyelvre – mondta Makusina Rehó Viktória. – Nem kis munka volt az ukrán nyelvű szövegeket visszafordítani magyarra, így folyamatos kapcsolatban voltunk, egyeztettünk a szerzővel. A munka két évig tartott. A legnagyobb kihívást az ungvári szeszgyár történetét feldolgozó fejezet jelentette, ugyanis rengeteg szakkifejezés fordítását igényelte, de úgy gondolom sikerült hitelesen visszaadni az üzem történetét.

A könyv fordítója felelevenítette, hogy még 2020 nyarán – amikor megjelent az ukrán nyelvű kötet –fogalmazódott meg benne az a gondolat, hogy ez a 24 történet, feltétlenül megérdemli, hogy a magyar olvasókhoz is eljusson. Ugyanis szó esik benne a világhírű sodrony- és kályhagyárosról, Kozár Lajosról, illetve Dobos László kubikosról, akinek a munkáit a mai napig megcsodálhatjuk, amikor az úgynevezett Kisgalagó történelmi városrészben sétálunk, és letekintünk a mozaikszerűen lerakott kockakövekre. Pálóczi Tivadar autóbusz-jegyellenőr életpályáján keresztül betekintést nyerhetünk az ungvári tömegközlekedés kezdeteibe.

Makusina Rehó Viktória kitért az ungvári repülőtér történetére, melyrő1929 májusától Ungvárról Prágába 6 óra alatt lehetett eljutni, de voltak járatok Kassára, Pozsonyba, Brnoba. 1940-től vasárnap kivételével Ungvár-Kassa-Budapest járat könnyítette meg az utazást. A könyvből többek között az is kiderül, hogy az ungvári szeszgyár Unicum gyártását tervezte. Kiemelte, hogy a fordításnál főként a hitelességet tartotta szem előtt, az egyensúlyt Sterr Attila olvasószerkesztő teremtette meg, az ő érdeme, hogy olvasmányos lett a kötet.

– Egy találkozó során Bacskai József főkonzullal megosztottam a könyv fordításának ötletét, aki azonnal a támogatásáról biztosított minket – fejtette ki a fordító. – A diplomata volt az, aki javasolta, hogy a magyar változat az ukrán nyelvű szöveget is tartalmazza. Eredetileg 2022. március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmából mutattuk volna be a könyvet, de a háború keresztülhúzta a terveinket.

A bemutatót megtisztelték jelenlétükkel a könyvben szereplő családok leszármazottai. Nagy Gabriella, Kavasch Ernő építészmérnök unokája kiemelte, hogy a könyv a családok számára híd a generációk között. Keresztury Imre borbélymester lánya Dunda Keresztury Márta röviden felidézte családjuk megható történetét, édesapjáról nosztalgiázott. Vaszil Mihovics a siketnéma gyerekek iskolája kosárfonó mesterének unokája Viktor Mihovics elmondta, hogy a könyvből sok újat tudott meg a nagyapjáról.

A hozzátartozók megköszönték a szerzőnek és a fordítónak azt az áldozatos kutatómunkát, amellyel bemutatták családjaik történetét. A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.