Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2024. május 21.
Miniszobrot kapott Maja, a méhecske, ez már a 67. ilyen alkotás a kárpátaljai megyeszékhelyen. A mesefigura miniatűr bronzba öntött mását a méhek világnapján, május 20-án leplezték le Ungváron. A szobrot az alkotó Roman Murnik és Ljudmila Pereszta az első ukrajnai mézkóstoló terem alapítója leplezte le.
A Maja, a méhecske egy meseregény, amelyet Waldemar Bonsels német szerző írt 1912-ben. A sorozatot számos ország nyelvére fordították le, és készült belőle képregény és rajzfilmsorozat is. A szobor apropóját az adta, hogy Szpiridon Cserkaszenko ukrán író, drámaíró, műfordító kereken 100 évvel ezelőtt Ungváron fordította le ukrán nyelvre a Maja, a méhecske történetét. A mese „élőszereplős” filmváltozatát 1924-ben Wolfram Junghans német fotós rendezte. Ez volt az első filmhosszúságú produkció, amelyben élő rovarok szerepeltek.
A könyv legnépszerűbb és legismertebb adaptációja a japán anime változata lett, a “Maja, a méhecske kalandjai” címen. Első vetítésére 1975-ben került sor a japán televízióban. Később 42 ország nyelvére fordították le, műsorra került Hollandia, Ausztrália, Németország, Egyesült Államok, Dél-Afrika, Portugália, Kanada, Belgium, Franciaország, Latin-Amerika, Izrael, Irán (Nikoo címen), Olaszország, Görögország, Cseh Köztársaság, Bulgária, Szlovénia, Bosznia, Szlovákia, Spanyolország, Szerbia, Finnország, Lengyelország, Horvátország, Magyarország, Oroszország, Törökország, Libanonban (Zena címen). Ukrán nyelvű szinkronnal 2012-ben került a tévé képernyőjére. A filmzenét Karel Svoboda szerezte, a német, cseh és szlovák verziót Karel Gott énekelte, a lengyelt pedig Zbigniew Wodecki.
A miniszobor a Proszvita közművelődési társaság székházával szemben kapott helyet, ugyanis itt adták ki a Bdzsilka című gyermek- és ifjúsági magazint, amelyben 1923 és 1932 között először jelentek meg nyomtatásban a méhecske történeteinek ukrán nyelvű változata.
Az avatóünnepségen Ljudmila Pereszta, a munkácsi mézkóstoló terem alapítója bemutatta a mézből készült termékcsalád egyik legújabb termékét, a mézes fürdőbombát.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
