A karácsonyt szinte a világ minden pontján megünneplik. Azonban az ünnephez kacsolódó szokások igencsak eltérnek.
Európában a középkorig a húsvét volt a legnagyobb ünnep, az ortodox országokban még ma is sok helyen ez a legfontosabb egyházi esemény. Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a napkeleti bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon szokássá vált, bár vannak természetesen különbségek az egyes országokban. Az ajándékozás télen így nem elsősorban a karácsonyhoz, hanem inkább a Mikuláshoz, Szent Miklós emléknapjához kötődött, s ezért hozza többnyire a Mikulás, a Télapó vagy a Karácsonyapó a legtöbb helyen az ajándékokat.
Szent Miklós a negyedik században volt püspök, számos jótette közül főleg a gyerekekkel való törődés, nagylelkűség és ajándékozás miatt vált híressé. Hollandiában már a 13. században elterjedt az a szokás, hogy ajándékokat adnak Szent Miklós nevében.
A modern Mikulást, Santa Claust az Egyesült Államokban találták ki. Eleinte püspöki fejfedőben ábrázolták, csak az 1880-as években nyerte el ma is ismert ruházatát, de az 1920-as évek hirdetéseinek köszönhető, hogy ma már mindenhol ugyanúgy ábrázolják: kissé túlsúlyos, mosolygós öregember, fehér szakállal.
Karácsonyi szokásainkon kívül az angolszáz, ezen belül is az amerikai tradíciók azok, amelyek népszerűek lettek – nem csekély részt Hollywood közvetítésével.
Ausztrália
Ausztráliában a karácsony az év legforróbb időszakára esik, és a nyári szünet is ekkor van. Az ünnepet sokan a tengerparton töltik, fürdenek, napoznak, húst sütögetnek, és a családdal, barátokkal vannak együtt. Egyesek még tábort is vernek és a parton éjszakáznak, gyakori, hogy az ajándékokat is itt adják át. Bár az ausztrálok állítanak karácsonyfát, ez az éghajlat miatt általában műfenyő. Az ajándékot a Mikulás hozza, szánját azonban nem rénszarvasok húzzák, hanem hófehér kenguruk. De az is előfordul, hogy a Mikulás szán helyett szörfdeszkán érkezik.
A karácsonyi vacsorát előszeretettel fogyasztják a családok a kertben, amelynek fontos része a pulyka és a flambírozott karácsonyi szilvapuding. Az ausztrálok nem veszik szigorúan a keresztény karácsonyi szokásokat, inkább a pihenésre helyezik a hangsúlyt.
Japán
A japánok imádnak ünnepelni, így előszeretettel veszik át a külföldi ünnepeket, amelyeket aztán a saját ízlésük szerint alakítanak át. Japánban a karácsonynak nincsenek vallásos gyökerei. A társadalom mindössze egy százaléka keresztény, az ünnepet ennek ellenére megtartják, bár a kialakult „hagyományok” európai szemmel furcsának tűnhetnek.
A karácsonyi készülődés már halloween estéjén megkezdődik, amikor a boltok polcairól egy szempillantás alatt lekerülnek a töklámpások, és azon nyomban kikerül a karácsonyi portéka. Az utcákat mesebeli kivilágítással díszítik, a fákat, az oszlopokat, az épületeket fényfüzérekkel vonják be, ami lélegzetelállító látványt nyújt sötétedés után.
A karácsony itt egyetlen estére korlátozódik, december 24-e estéjére. Az ünnepi menüt hagyományosan a Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorsétteremből szerzik be. A furcsa szokás még a hetvenes években kezdődött egy kampánnyal, amelyben a veszteséges gyorsétteremláncot igyekeztek népszerűsíteni.
Az élelmes marketingesek Kentuckyt karácsonyra! jelszóval reklámkampányt indítottak, ami meg is hozta a várt hatást. A kampány olyan jól sikerült, hogy a sült csirkés kosár az ünnep elengedhetetlen részévé vált. A szokásos vödrös sültcsirke-falatok mellé ilyenkor egy üveg pezsgő is jár az éttermekben, és ez az akció olyan népszerűvé vált karácsony táján, hogy a KFC éttermek a mai napig tömve vannak ünnepekkor.
Olaszország
Itália legtöbb vidékén La Befana, egy rusnya, de kedves boszorkány hozza az ajándékokat, bár ma már külföldi hatásra újabban divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki karácsonykor tesz látogatást a családoknál.
A szintén jóindulatú Befana a mesék szerint szakadt ruhát, fekete sálat, kopott cipőt visel, haja ősz, szeme vörös, és tetőtől talpig korom borítja, mert a gyerekek házaiba a kéményen keresztül jut be. Seprűn lovagol az égen, vidáman mosolyog, hátán pedig nagy batyut cipel, tele cukorkával és ajándékokkal.
Az olasz gyerekek nem virgácsot, hanem szenet kapnak a Befanától, ha nem fogadnak szót.
Brazília
Nagy felhajtást csapnak viszont az ünnep előtt Brazíliában. A világ legnagyobb úszó karácsonyfáját minden évben december 1-jén avatják fel Rio de Janeiróban, amit óriási tűzijátékkal és zenés, táncos felvonulással kötnek egybe.
Az utcák tele vannak világító pálmafákkal és díszekkel, aki azonban hagyományosabb ünneplésre vágyik, érdemes elutaznia Penedóba, amelyet mikulásvárosként is emlegetnek. Itt az év 365 napján karácsony van. A legszebben feldíszített otthonokkal Natal (karácsony) városában találkozhat az ember, itt ugyanis a legszebb épületek komoly díjazásban részesülnek. A várost 1599-ben karácsony napján alapították.
Oroszország
Oroszországban teljesen más az ünnep, hiszen az ajándékozás nem decemberben történik, hanem január elsején, de ugyanúgy a feldíszített karácsonyfa alatt. Ennek oka a pravoszlávok eltérő naptára, náluk a karácsony későbbre esik, mint Európában. Az ajándékokat a kék vagy piros ruhába öltözött Fagyapó hozza Hópelyhecske nevű segítőjével. Az ünnepi vacsorának fontos eleme a hal, és természetesen a vodka sem hiányozhat a fogások mellől.
Izland
A szigetországban karácsony táján előbújik Jólakötturinn, a versbeli karácsonyi macska, az ünnephez a havas vidéken kóborol, és bekapja azokat, akik nem kapnak karácsonyra új ruhát.
Az izlandi tradíciók szerint ugyanis a gyerekeknek még az ünnep előtt be kellett fejezniük házimunkáikat és feladataikat – ha ez sikerült, ruhát kaptak jutalmul ajándékba. Aki viszont lusta vagy rendetlen volt, az ruha nélkül maradt, a rémmacska pedig felfalta.
Venezuela
Venezuelában is nagy hagyománya van a karácsonyi templomba járásnak, a mód viszont, ahogy eljutnak az istentiszteletre egészen rendhagyó. A fővárosban, Caracasban szinte mindenki görkorcsolyával siklik a templomba. A szokás miatt a város számos útját már reggel nyolc óra előtt lezárják a forgalom elől, hogy mindenki szabadon gurulhasson az utakon.
Mexikó
A mexikói Oaxaca városában karácsonykor hagyományosan retket faragnak. A retkek éjszakája több mint százéves szokás: a kereskedők abban a reményben, hogy több vásárlót csalogathatnak a helyi piacra misék előtt és után, retekből kifaragott kis szobrokat és bábukat kezdtek kitenni portékáik elé, eladásra szánva. Számításaik bejöttek, az emberek tömegével kezdték megvenni a retekalakokat.
1897-ben aztán a város akkori polgármestere hivatalos ünneppé nyilvánította a retkek éjszakáját, amit a mai napig december 23-án tartanak. A karácsonyi retkeket direkt erre az alkalomra termesztik, ezért megenni kevésbé ajánlatos őket.
Görögország
Görögországban úgy tartják, gonosz manók élnek a föld gyomrában, akik a földet tartó fa törzsét akarják elfűrészelni, karácsonykor pedig feljönnek a földre, hogy törjenek-zúzzanak, elegyék az ennivalót. A tűztől viszont félnek, ezért, ha ég a tűzhely a házaknál, akkor nem tudnak bemenni. Vízkeresztkor pedig a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda, ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.
