Időtlen Nagydobronyi betlehemes

Különleges előadásra került sor „Ugorj fel pajtás, a talpadra – Betlehemes játék Kárpátaljáról” címmel Budapesten a Hagyományok Házában, a Népzenei inkubátor program keretein belül. Az előadást a nagydobronyi Balogh Marianna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének, citera-koboz-tekerő előadóművész és tanár szakos hallgatójának egyetemi dolgozata ihlette. A projektet a viski születésű Pál Eszter mentorálta.

– Igazi kihívás volt számomra a felvételi – mondta lapunknak Balogh Marianna, aki 2021-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. – Az előadóművészetet előtte számos évig különböző színházakban gyakoroltam, mint színész, így ez a része nem volt ismeretlen, a többi viszont, néhány zeneiskolai élményt és tudást leszámítva, teljesen új volt. A népzenével – sok egyetemi zenésztársamtól eltérően – későn találkoztam. A kárpátaljai Sodró együttes énekeseként belekóstolhattam egy-egy szeletébe. A műfajt nem ismerő, mindenre rácsodálkozó, lelkes kamaszlányként népzenei táborokban és külhoni találkozókon szereztem ismereteket.

A fiatal lány kiemelte, hogy a közösség, amit a népzene művelése, szeretete kiformál magából, igazi vákuumként működik, óriási ereje van. Majd tíz év alatt eljutott oda, hogy most már a legelismertebb szakmai vezetéssel, irányítással alkothat. Így jött létre az „Ugorj fel pajtás, a talpadra – Betlehemes játék Kárpátaljáról” című előadás is.

– A nagydobronyi betlehemes játék intenzíven él a gyermekkori emlékeim között. A jeles napokhoz köthető néphagyományok közül a karácsonyi kántálás és a betlehemes játék őrződött meg nálunk legtovább. Így nem volt kérdés, mihez nyúljak. Az egyetemen a Folklórelméletet Dr. Sándor Ildikó tanította, abban a félévben a jeles napokhoz, kalendáris ünnepekhez és az emberi életfordulókhoz köthető népszokások volt a téma, a tantárgy teljesítéséhez pedig egy műsortervet kellett készítenünk. Móricz Kálmán Nagydobrony című kötete kiemelt helyet foglal el a könyveim között, hiszen mindig van valami, ami miatt szívesen előveszem. Most is így tettem. Töredékesen ugyan, de fellelhető benne a Nagydobronyi betlehemes szövege, ahogy épp a rögzítéskor emlékezett rá az elbeszélő. Bagu Balázs néprajzkutató gyűjtéséből a Bátyúi betlehemes játék is bekerült az előadásba, ugyanis a nagydobronyival hasonló elemeket tartalmaz. A szövegeket első körben innen merítettem, majd az egyetemi könyvtárban kutattam és az internetes adatbázisokban keresgéltem. Rengeteg információ került a birtokomba.

Marianna kiemeli, a nagydobronyi betlehemes érdekessége, hogy átszövi a humor. A parodisztikus párbeszédek még szöveges formájukban is érzékeltetik a helyi sajátos szófordulatokat, nyelvjárást, amire a dobronyi ember egy tömött budapesti villamoson is felkapja a fejét.ű

– Egyik legszebb része ennek a történetnek, hogy egy otthonról kapott betlehemes ládát használhattunk az előadás alatt – tér vissza az előadásra Marianna. – A jelmezek az archív képek alapján lettek elkészítve. Az előadás tartalmazta a nagydobronyi betlehemes játék szövegét, amit kiegészítettünk hangszerelt énekekkel. Kodály Zoltán és Bartók Béla Ung és Bereg vármegyei gyűjtéseiből válogattam karácsonyi kántáló énekeket. A műsor elejére bekerült egy ukrán nyelven előadott kétszólamú karácsonyi kántálás is. A végén István- és János-köszöntők csendültek fel szintén hangszeres kísérettel.