Ezen az úton elindulva első mérföldkőnek tekintjük a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának (MIKICS) 1992. szeptember 20-án történt megalakulását, illetve az írócsoport Alapítólevelének nyilvánosságra hozatalát, amely többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy „az egyetemes magyar kultúra több évtizedes széttagoltsága után most nyílt újra lehetőség az egységes magyar szellemi égbolt megteremtésére”.
A dokumentumot Füzesi Magda, Horváth Sándor, jómagam és mások írták alá. A MIKICS nem jogi személy, a későbbiekben megalakult MÉKK-en belül fejti ki tevékenységét és egyben a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Csoportját képezi. Ez az írócsoport volt a kezdeményezője az I. Ungvári Értelmiségi Találkozó megszervezésének, amely 1993. február 6-án zajlott le az ungvári református templomban.
1993. március 19-én dr. Almássy Sándor, Dupka György, Molnár Bertalan, dr. Szabó László, Tóth István, dr. Árpa István, Horváth Sándor, Lizák László, Sloszár József és mások személyében kezdeményező bizottság alakult, amely ezen a napon megfogalmazta a később nyilvánosságra hozott Alapítólevelet. A szorgos előkészítő és szervező munka eredményeképpen 1993. április 30-án Ungváron 70 alapító taggal megalakult a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. A Megyei Egészségügyi Felvilágosító Központ üléstermében irodalmárok, szerkesztők, egyetemi előadók, vállalati vezetők, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, farmerek, gazdálkodók, polgármesterek, képviselők tartották fontosnak e szövetség megalakulását.
A MÉKK Alapszabályának hivatalos bejegyzésére 1993. szeptember 10-én, a közösség beiktatását nyugtázó tanácskozására 1993. szeptember 15-én került sor. Azóta társaságai a kárpátaljai magyarság helyben maradásának és a kulturális élet eredményesebbé tétele érdekében végzik munkájukat.
Az első tisztújító közgyűlésre 1994. október 22-én került sor. Részlet a zárónyilatkozatból: „Társaságunk továbbra is elődeink nemes hagyományaira és eredményeire támaszkodik. Nyitottak vagyunk valamennyi társadalmi szervezet felé, csupán a szélsőségeket nem vagyunk hajlandók elfogadni. Nem azt nézzük, ki honnan jött, hanem hogy tud-e, akar-e tenni felemelkedésünkért. E tekintetben célkitűzésünk az, hogy nemzeti identitásunkat megőrizve tudjunk európaiak lenni. A MÉKK nem a szűk elit klubja kíván lenni, hanem az alkotni, tenni akarók sokszínű tábora.
Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításában együtt kíván működni a magyar és a nem magyar, azonos feladatokat kitűző szervezetekkel itthon és külföldön egyaránt. Kijelentjük, hogy további tevékenységünkben csakis a helyi magyarság iránt érzett és vállalt felelősség fog vezérelni bennünket.”
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb közművelődési érdekvédelmi szervezete. Három nagy szakterület alapegységeit tömöríti: a tudományos ismeretterjesztő társaság, az irodalmi-művészeti, közművelődési társaság, a gazdaságfejlesztési társaság. Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően a MÉKK az ezredfordulót követően önálló székházba költözött. Infrastruktúrája fejlődésnek indult.
2009-ben a regionális szervezetek megszűntek, a továbbiakban a művészet, a kultúra, közművelődés területén fejt ki szakmai érdekvédelmi tevékenységet és az
alkotóértelmiségiek köréből toborozza tagságát. A testület tevékenysége a humán és reál szakterületen kétirányú volt: tudományszervező és népszerűsítő, ismeret-terjesztő jellegű. Író-olvasó találkozók, zenés, irodalmi, művészeti estek, képzőművészeti és népművészeti kiállítások keretében több száz résztvevő találkozott a szerzőkkel, a szerkesztőkkel, képzőművészekkel, zenei előadókkal.
Tagjaink segítettek, egyben résztvevői, támogatói és szervezői voltak prózamondó és szavalóversenyek (Szózat-, Himnusz- és Nemzeti dal-mondó, Ballada- és Mesemondó versenyek) különböző honismereti és művelődéstörténeti vetélkedő k (K i mit Tud? MUTIMEG versenyek, tehetséggondozó programok, népi gyermekjátékok fesztiválja stb.), az Ungvári Művelődési Napok programjának megrendezésében, a Magyar Kultúra Napja tartalmas méltatásában. Az Ung-, Ugocsa és Beregvidéki képzőművészek kiállításainak, egyéni tárlatainak, a kiemelkedő összmagyar nemzeti ünnepek, népzenei találkozók, valamint falunapok, neves írókhoz fűződő emléknapok, több más jellegű rendezvény lebonyolításában.
Eredményes a MÉKK, az Intermix Kiadó és a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja és a KMMI egymást támogató tevékenysége. Az Intermix Kiadó Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatában szépirodalmi, helytörténeti, politikatörténeti, szociográfiai és művelődéstörténeti kiadványok egyaránt megtalálhatók. A szerzők egy része jelenleg is közösségünk aktív tagja. Az 1992-ben indított Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban eddig mintegy száz kárpátaljai alkotótól számos könyv jelent meg.
A MÉKK által kiadott Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának Együtt című irodalmi, művészeti és kulturális folyóirata 2002-2011 között évente négy, 2012-től évente hat alkalommal jelenik meg. 2002-2009 között a főszerkesztő: Nagy Zoltán Mihály író. 2009-től a főszerkesztői teendőket Vári Fábián László költő, a szerkesztőbizottság elnöke látja el. Munkáját segíti: Csordás László (olvasószerkesztő), Bakos Kiss Károly (kritika), Ivaskovics József, 2009-től Fábián Zoltán (tipográfia), Zubánics László (tanulmányok).
1996-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal jelenik meg a Kárpáti Magyar Krónika mint a MÉKK és a KMMI hírlevele. 2009-től elektronikus formában kerül terjesztésre. A kiadvány célja bemutatni a közösség és a vele együttműködő szakmai szervezetek tevékenységét, folyamatosan informálni az olvasókat a kárpátaljai magyar kulturális élet főbb eseményeiről. Összeállítói Zubánics László és jómagam.
Évente a szervezet javaslatára a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága –Anyanyelvi Konferencia oklevéllel tünteti ki azokat a kreatív értelmiségieket, akik a kárpátaljai magyarság érdekében jelentős értékteremtő munkát fejtettek ki.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének kezdeményezésére a Munkácsy Mihály Alkotótábor 2007. november 6-án alakult a Tiszapéterfalvi Képtárban. Kilenc alapítója felvállalta a XX. század 80-as éveiben Péterfalván beindult művésztelep hagyományait és folytatni kívánja a korábban megkezdett tiszaháti plein aireket, kiállításokat. Alapító tagok: Balla Pál (elnök †), Harangozó Miklós, Soltész Péter, Soltész Gabriella, Réti János, Turák Angéla, Klisza János, Homoki Gábor, Fuchs Andrea.
A Tiszaháti Munkácsy Mihály Alkotótábor sikerén felbuzdulva 2007. november 6-án jött létre a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesülete, amely felkarolta a MÉKK korábbi képzőművészeti, népművészeti és fotóművészeti programját is. Az Egyesület programmenedzserei azóta is emlékezetes kiállításokat, képzőművészeti fórumokat, régiókat bemutató tárlatokat szerveznek a magyarlakta településeken (lásd az ungvári Népművészeti Múzeumban megrendezett Ugocsai Napok, Beregi Napok, Ungi Napok, Munkácsi Művészklub stb. reprezentatív kiállításait). 2008-tól tárlataiknak otthont adott a beregszászi Európa Magyar Ház is. Reprezentatív rendezvénye a Magyar Kultúra Napjára időzített Carpatica Art Expo. A Tiszaháti Munkácsy Mihály Alkotótábor, a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület, a Péterfalvai Képtár köré csoportosult alkotók: Balla Pál (Ungvár †),Baraté Ágnes (Mezőkaszony), Bartosh József, Bartosh Tatjána (Beregszentmiklós), Beleny Mihajlo, Beleny Puhlik Magdolna (Ókemence), Berecz Margit (Ungvár), Csernyiga Gyula (Nagybereg), Fényes András (Munkács), Fuchs Andrea (Ungvár), Harangozó Miklós (Salánk), Homoki Gábor (Péterfalva), Kalitics Erika (Munkács), Klisza János (Ungvár), Klisza Krisztina (Ungvár), Kutasi Xénia (Bene), Matl Péter (Munkács), Marinics Sándor (Nagyszőlős), Molnár Zsolt (Eszeny. Zsámbék), Nigriny Edit (Ungvár), Picur Zoltán (Ungvár†) Réti János (Ungvár), Soltész András, Soltész Gabriella (Ungvár), Soltész Péter (Ungvár), Sütő Miklós (Ungvár), Turák Angéla (Ungvár), Varga Tarzíciusz testvér (Csepe).
A MÉKK az eltelt húsz év alatt több mint száz képzőművésznek, keramikusnak, fotográfusnak, népművésznek szervezett önálló és csoportos kiállítást.
A MÉKK kiemelt feladatai közé sorolja a vidékünkhöz is kötődő neves személyek, kiemelkedő események emlékét megörökítő emlékjelek, emléktáblák és kopjafák avatásának programját:
1. Dayka Gábor szobrának újraavatása (Ungvár, 1994.)
2. Bercsényi Miklós kuruc generális emléktáblája (Ungvár, a Bercsényi útca első házának falán, 1998., a Kárpátaljai Szövetséggel közösen)
3. Báthory Ferenc egykori p ol gá rm es te r e ml ék tá bl áj a (Eszeny, 1997.)
4. Magyar Millenniumi Emlékoszlop, illetve kopjafa márvány emléktáblával (Dercen, Fornos, Ungvár, Karácsfalva, Tiszabökény, 2002.)
5. Ady Endre-emléktábla (a Nagydobronyi Református Líceum falán, 2001.)
6. Ukrán–magyar barátság kopjafája márvány emléktáblával (Ungvár, Babuskin tér, 2001.)
7. Egan Ede-emlékkő a Nagy-lázi dombon, 2001. (az ungvári Duhnovics Társasággal közösen)
8. Bródy András-emlékkereszt (Ungvár, Kapos utcai temető, 2001., az ungvári Duhnovics Társasággal közösen)
9. Kiss Ferenc irodalomtörténész emléktáblája (a Péterfalvai Kölcsey Középiskola falán, 2002., a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesülettel közösen)
10. Komáromi András levéltáros, történész emléktáblája (a Péterfalvai Kölcsey Középiskola falán, 2002., a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesülettel közösen)
11. Kölcsey-emléktábla (Visken, a helyi magyar középiskola falán. 2002.)
12. Kossuth-emléktábla (Ungvár, Petőfi tér. 2002.)
13. Kossuth-emléktábla (Mezővári, 2002.)
14. Kuruc emlékoszlop. 91 harcos katonának állít emléket (Péterfalva, 2003.)
15. Fél székelykapu felavatása a kisszelmenci – nagyszelmenci határátkelőhelyen (2003. (MÉKK, UMDSZ, Palágykomoróci Polgármesteri Hivatal).
16. Drugeth Gimnázium névadó táblája (Ungvár. 2004.)
17. Huszti Általános Magyar Iskola névadó táblája, Balassi-emléktábla (Huszt, 2004.)
18. Eszenyi Középiskola névadó táblája, Bocskay István egykori erdélyi fejedelem emléktáblája (Eszeny, 2004.)
19. Kopjafa az áthantolt elhurcoltak emlékére (Szolyvai Emlék-park, 2004.)
20. Szabó Dezső író emléktáblája (Ungvár, Kálvária utca, 2005.)
21. Fodó Sándor emléktáblája Visken, a családi ház falán. 2006.
22. Bay Mihály apa és Bay István fia egykori kuruc diplomaták, vezetők emléktáblája (a tiszabökényi református templom falán, 2006., a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesülettel közösen)
23. Kecskés Béla beregsomi költő és pedagógus emléktáblája (a Papi Általános Iskola falán, Csonkapapi, 2006.)
24. Sütő Kálmán beregsomi parasztköltő emléktáblája (lakhelyének falán, Beregsom, 2006.)
25. 1956-os emléktáblák: a nagyszőlősi iskola, a mezőkaszonyi iskola, az ungvári Magyar iskola épületének falán, a Gálocsi Polgármesteri Hivatal falán. 2006. (MÉKK, UMDSZ).
26. Kökörcsényi Pál egykor elítélt görög katolikus lelkész emléktáblája (a tiszabökényi görög katolikus templom falán, 2006., a Móricz Zsigmond Kultu-
rális Egyesülettel közösen)
27. Kiss Albert kuruc ezeres-kapitány emléktáblája (a Barkaszói Középiskola falán. 2006.) (UMDSZ, MÉKK)
28. II. Rákóczi Ferenc egészalakos faszobra (Fres Ottó (Budapest) alkotása Tiszabökény központjában, 2006.)
29. A Gáti Kovács Vilmos Középiskola névadó táblája, Kovács Vilmos költő emléktáblája az iskola falán, 2007.
30. A vidéket eltipró 1717-es tatárjárás emlékére kopjafa, emléktáblával, Farkasfalva, Tiszaháti Tájmúzeum, 2007.
31. Hunyadi Mátyás dombormű a munkácsi vár falán, Mihajlo Beleny alkotása, 2008. (UMDSZ, MÉKK)
A MÉKK és a KMMI Tehetséggondozó programokat, pályázatokat szervezett a fiatal, pályakezdő alkotók részére. A Kreatív alkotók, művészek klubtalálkozóin (KAMK) a szakmai megbeszélések a széles nyilvánosság bevonásával zajlottak le, amelynek munkájában részt vettek az idősebb generációhoz tartozó alkotók is, de megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényeket az irodalom, a művészet barátai, újságírók, diplomaták, egyetemisták és az értelmiség prominens képviselői is.
A megrendezett programok mentorai voltak mások mellet: Vári Fábián László- József Attila díjas költő, az Együtt c. folyóiratunk szerkesztőbizottságának elnöke, Zubánics László történész, Bakos Kiss Károly és Lőrincy P. Gabriella, Csordás László irodalmár, kritikus és mások.
Művelődésszervezési tevékenységünk egyik központi színtere 2001-től a Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Központja, amely szintén otthont ad rendezvényeinknek, mivel a MÉKK ennek az intézménynek egyik alapítója.
1989 május első vasárnapján a Csapi sportstadion szabadtéri színpadán lebonyolításra került az I. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Ettől kezdve a kárpátaljai magyarság évi egy alkalommal egybehívott rendezvénye 24 éve már joggal viselheti a Kárpátaljai Magyar Folklór Fesztivál „márka-elnevezést”, melynek égisze alatt Kárpátalja megyében is mind a mai napig egyre több településen terjeszti elsősorban magyarok, de más nemzetiségek, így a ruszinok népi kultúráját is: Csap-1989, Beregszász-1990, Péterfalva-1991, Visk-1992, Beregszász-1993, Eszeny-1994, Péterfalva-1995, Dercen-1996, Nagybereg-1997, Szürte-1998, Visk-1999, Palágykomoróc-2000, Dercen-2001-2002, Nagydobrony-2003-2005, Jánosi-2006, Beregszász-2007, Munkács-2008, Ungvár-2009, Péterfalva-2010, Vári-2011, Eszeny- 2012.
Létrehoztuk a Szolyvai Emlék-park-bizottságot, amely megalakulásától kezdve napirenden tartja, koordinálja a sztálinizmus áldozatainak elhurcolásával kapcsolatos levéltári kutatómunkát, kiadványok megjelentetését. Sikerült felépíteni a Szolyvai Emlékparkot a helyi magyarság és a magyarországi közalapítványok, a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával. 1994 novemberében a Tóth Mihály által irányított az Emlékpark-bizottságot köztársasági elnöki aranyéremmel, 2007-ben Kisebbségi Díjjal tüntette ki. 2012-től a nemzeti intézmények közzé sorolták. 2008 januárjától a Szolyvai Emlék-parkbizottság jogi személyként működik.
A MÉKK Együttműködési megállapodást kötött az Anyanyelvi Konferencia Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasággal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a szatmárnémeti Kölcsey Körrel, a Csemadok nagykaposi szervezetével és más határon túli magyar és nyugati közművelődési egyesületekkel.
Elismerések: 2003 decemberében a Közösséget a Kisebbségek napján magyar állami elismerésben részesítették: Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. A 20. születésnapunkat, egyben tisztújító fórumunkat 2013. szeptemberében rendezzük meg.
