Húsvéti ünnepség a Tiszaháti Tájmúzeumban

Írta: Bodnár Diána | Forrás: Kárpátinfo | 2014. május 02.

A Tiszaháti Tájmúzeumban locsolókedden idén is megrendezésre került a Hagyományőrző Húsvéti Ünnepség. A gazdag folklór programok mellett kellemes kikapcsolódást nyújtottak a múltidéző népi játékok, melyek a húsvét köré csoportosultak. Nemcsak a tojásgurítás, de a szép hímes tojások készítése is felcsigázta az érdeklődést – elsősorban a gyerekek körében. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló rendezvényre a legkisebbeken kívül szeretettel invitáltak minden érdeklődőt. 

Húsvéti ünnepség a Tiszaháti Tájmúzeumban

Sor került a húsvéti hagyományok felidézésére, illetve közelebbről is meg lehetett ismerkedni a jellegzetes tiszaháti szokásokkal. Akinek volt kedve, Hudán Andrea, Pallagi Ágnes és Sárközi Katalin szakértő irányítása mellett készíthetett tavaszi virágot harisnyából vagy festhetett tojást a legváltozatosabb minták alapján. Igazi remekművek születtek meg igen rövid idő alatt!

Nagyra becsült vendégként üdvözölhették a jelenlévők Zubánics Lászlót, a KMMI elnökét, aki már többször is bebizonyította, hogy mennyire szívén viseli a tiszaháti falvak sorsát, múltját, jelenét és nem kevésbé jövőjét. A vendégek soraiban helyet foglalt Tóth Bálint, Tiszabökény polgármestere és Dánics Éva, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese.

Perduk Beáta, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója megnyitó beszédében utalt a hagyományőrzés fontosságára és felhívta a figyelmet legszebb húsvéti szokásainkra. Ezt követően Vince Viktória, a Kölcsey Ferenc Középiskola felső tagozatos növendéke a húsvét, mint ünnepkör eredetéről és a vele kapcsolatos népi emlékezetről beszélt történelmi összefoglalójában.

A Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport Kokas Erzsébet és a Kokas Banda vezényletével színes, izgalmas népzenei produkcióval örvendeztette meg a közönséget. A derűs napon sokan gyűltek össze, hogy megtekintsék és meghallgassák a szatmári dalokat felvonultató gyermekelőadást. Paládi Attila, a 2014-es Által mennék... népdaléneklési vetélkedő első helyezettje a profikra jellemző magabiztossággal állt a mikrofon elé énektudásával megörvendeztetve szülein kívül a nagyérdeműt is. A Péterfalvai Művészeti Iskola művészpalántái előadásuk végére tartogatták a legérdekesebbet: a Csibevásár című népi játék bizony megmosolyogtatta a szomorkodókat is.

Ahogy az várható volt, a tojásgurításra sok vállalkozó szellemű legény jelentkezett, akik bottal próbálták célba juttatni a hímes tojást. A startvonaltól a célig 20 métert kellett megtenni, ami kívülről szemlélve egyszerűbbnek tűnt, mint amilyen valójában volt. A próba a legtöbb esetben a tojás „balesetével” végződött, hisz gurítás közben héját vesztette vagy egyszerűen széttört. A gyerekek és a szemlélődő felnőttek mindenesetre jól szórakoztak.

Sárközi Katalinnak, a Kölcsey Ferenc Középiskola tanárának köszönhetően a péterfalvai iskolások rövid színdarabot adtak elő, majd jöhetett a várva várt tojásvadászat! Az avatatlan szemek számára talán furcsa lehetett, miért a bokormászás, a lócaátugrás vagy a sövény aljában kotorászás… A fura „hadművelet” hamar értelmet nyert, miután a gyerkőcök üdvrivalgások közepette jöttek elő egymás után, ölükben a sok-sok csoki tojással. A vidámságot fokozta az óriási termetű húsvéti nyuszi is, melynek sok hódolója akadt.

Szebb időt kívánni se nagyon lehetett volna erre a remek alkalomra. Isten csodálatos működésének köszönhetően a délutáni program idején hétágra sütött a Nap, a jó idő kitartott a műsor végeztéig. Mintha csak azt üzennék odafentről: Lám, fontos a hagyományok, a népszokások őrzése, csak így tovább!

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI