Írta: | Forrás: hirado.hu | 2024. április 01.
A mai napot, vagyis húsvéthétfőt, szinte teljes mértékben a hagyomány uralja: a locsolkodás, a finom ételek, valamint a tojás, amit a nyúl hoz el. Hogyan alakult ki ez a képzet, hiszen a tojás a tyúkhoz köthető és nem a nyúlhoz. Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?
Idén húsvéthétfő adja április nyitányát, vagy ahogyan egykoron nevezték, a lovagrendek, pásztorok és úgy általában, az állattartók, valamint a lovas katonák és a kovácsok égi patrónusaként is tisztelt Szent György havát. A mai nap már nem egyházi ünnep, hiszen Jézus Krisztus a kereszthalálát követő harmadnapon feltámadt, ráadásul a húsvét a böjtöt is megtörte, úgyhogy elérkezett a bőséges lakoma ideje, amelynek hagyományosan fontos eleme a sonka és a tojás. No és persze a torma sem maradhat el mellőlük, amely akkor jó igazán, ha úgy csíp, hogy az ember kettőt lát tőle.
Az asszonyok vasárnap a sonkát és a tojást, no meg az asztalra szánt egyéb finomságokat a templomba vitték, hogy megszenteljék, majd siettek haza, mert az a mondás járta, hogy aki gyorsan hazatér, az ügyes lesz a munkában. Húsvét hagyományos étele még a bárány is. Kora tavasszal aligha lehet ízletesebb finomságot a húsvéti asztalra tenni, mint a gyenge, fiatal bárányból készült sültet, és a mellé járó friss salátákat.
A mai napot hagyományosan a locsolkodás uralja, amely már kifejezetten világi szokás, szinte semmilyen egyházi eredete nincs. Talán csak annyi, hogy a piros tojás színe Krisztus érettünk kiontott vérét, valamint a szeretetet jelképezi. A szerelmesek nem véletlenül ez utóbbi gondolatból merítettek, hiszen eleink között dívott az a szokás, hogy a hajadon leány piros színű tojást csak a szíve választottjának ad. Virágnyelven így jelezte érzelmeit.
A húsvéti tojást hozó nyúl képzete csak a legújabb időkben, vagyis a 19. század elején terjedt el Magyarországon. Azóta sem tudni pontosan, hogy miért pont nyúl hozza a tojásokat. A legvalószínűbb teória szerint a német eredetű szokás egy félrehallásnak köszönheti létét. A középkorban ugyanis a német földesurakat jobbágyaik gyöngytyúkkal és annak tojásaival ajándékozták meg. A gyöngytyúk neve németül haselhuhn, de sok helyen egyszerűen csak haslnak nevezték. Vagyis húsvét kapcsán hasl és tojásairól beszéltek. Németországnak azonban voltak olyan tájai, ahol húsvétkor csak nyulat kaptak a jobbágyoktól a földesurak. A nyúl németül hase, és ez a két, nagyon hasonló szó, valamint a hozzájuk tartozó fogalom a népi szóhasználatban idővel egyszerűen összekeveredett. Ha helytálló ez a teória, akkor így jött létre ez a mulatságos képződmény, a tojásait őrző nyúl.
Egyébként már a 19. század végén élő eleinknek is gyanús volt, hogy itt valami nem stimmel. Ezt a vélekedést aztán egy népdal is megörökítette:
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
