Hová tűnt a sok virág

Írta: Fogarasi | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. március 07.

A Szemeretelepiek Baráti Köre meghívására a hétvégén háromfős küldöttség (Dupka György közíró, Gulág-kutató, Zubánics László történész, a KMMI elnöke, Nagy György) járt Budapest Főváros XVIII. kerületében, ahol közel kétórás rendezvényen mutatták be az Intermix Kiadó gondozásában a közelmúltban napvilágot látott Szolyva, a mi Golgotánk és Hová tűnt a sok virág című, a malenykij robot szörnyűségeit bemutató köteteket, illetve Jurkovics János és Havasi János Idegen ég alatt című filmjét, amely az Urál vidékére civilként elhurcolt "malenkijrobotosok" és hadifogságban meghalt katonák emlékére szervezett utazásról készült.

Hová tűnt a sok virág

A találkozónak a Szemeretelepi Református Egyházközség temploma adott otthont, a vetítéshez szükséges technikai hátteret pedig a Puskás Tivadar Távközlési Technikum biztosította.

A 90. zsoltár éneklését követően Kiss László református lelkész nyitó gondolatait hallgathattuk meg, aki imádkozott azokért a névtelen sírokban nyugvó honfitársainkért is, akik Szolyva és Szibéria között pusztultak el (a szemeretelepiek számára nem ismeretlen a Szolyvai Emlékpark, illetve az ott nyugvó ezrek története, hiszen kárpátaljai útjuk során mindig felkeresik a Latorca-parti sírkertet, illetve a tiszteletes úr 4 esztendeje a Mártír Magyarok Kápolnája avatása alkalmából prédikációt is mondott a parkban).

Ivády Pál, a Szemeretelepiek Baráti Körének elnöke beszédében kifejtette: közösségük célkitűzései között fontos szerepet szántak a Kárpátokkal körülvett régióban élő magyarokkal a népi diplomácia keretén belül a kapcsolatok megteremtésének, azzal, hogy megismerjék azokat, erősítsék az összetartozás érzését, osztozzanak örömükben és bánatukban. Ezt a célt szolgálta a március 2-i rendezvény is, hogy a budapestiek betekinhessenek a kárpátaljai magyarság történetének ebbe a tragikus, máig ható mozzanatába.

A megemlékezés alaphangulatát a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium biztosította tematikus összeállításával. Sós Eszter tolmácsolásában két lágerima hangzott el, majd a gimnázium vegyeskarának zenés összeállítását hallgathattuk meg (elhangzott Paul Kickstat: Soli Deo Glória, Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról; vezényelt Gyombolai Bálint, közreműködött: Bereczki Klaudia -hegedű, Hunyad Attila és Mihályfi Kristóf - gitár).

Az emlékezést Horváth Sándor „Mert a haza nem eladó” című megzenésített verse zárta.

Zubanics László történész a kárpátaljai magyarság XX. századi sorstragédiáiról szólt, azokról a megpróbáltatásokról, amelyek a nagy világégést követően a magyarság nyakába szakadt. Szinte nincs olyan kárpátaljai család, amelyet ne érintett volna a közösséget megtizedelő „háromnapos munka”. A Szolyvai Emlékpark – a kárpátaljai Golgota örök mementója az „emberarcú” kommunizmus bűneinek, annak, hogy hasonlónak nem szabad újra megtörténnie.

Dupka György közíró, Gulag-kutató tényfeltáró történelmi időutazás invitálta a közel kétszáz fős közönséget a malenykij robotra elhurcolt Kárpát- medencei magyar és német kényszermunkások nyomában. Szolyván át az Uralba. A történelmi háttér ismertetése után a jelenlévők megtekinthették Jurkovics János és Havasi János Idegen ég alatt című filmjét (az esemény szomorú apropója volt, hogy Szegeden egy nappal korábban temették el a film egyik operatőrjét, Jurkovics Jánost, aki betegen még részt vehetett az uráli expedícióban – a nagyanyja sírjáról hozott földet szétszórhatta nagyapja szibériai sírhelyén, s onnan földet vihetett haza).

A megemlékezést követően Dr. Horváth László, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója köszönte meg Dupka György előadását, majd felkérte, hogy a nap emlékéül egy névre szóló emlékszöget verjen be a technikum címeres zászlajának rúdjába (a legutolsó emlékszöget dr. Áder János köztársasági elnök helyezte el).

Zárszavában Kiss László református lelkész köszönetet mondott minden szervezőnek a tartalmas délutánért, külön megköszönve Kovács Sándornak, hogy kárpátaljai fotóinak kiállításával megfelelő keretet biztosított az előadásnak.

A magunk részéről külön köszönetet szeretnénk mondani Varga Istvánnak, a Szemeretelepiek Baráti Köre korábbi elnökének a szervezésében végzett önzetlen munkáját.

A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI