Hónuk alatt a paravánuk: Debrecenben debütáltak a beregszászi gyermekbábjátékosok

A Bűvös Bábos Fesztivál megszervezését hat évvel ezelőtt a Pápai Népfőiskola kezdeményezte azzal a céllal, hogy a gyerekbábjátékot serkentse a magyarlakta térségekben, nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol, ahol magyar gyerekek élnek. A fantasztikus rendezvényen ezidáig nem vettek részt kárpátaljai gyerekbábcsoportok, ám a múlt hétvégén végre vidékünk is képviseltethette magát, a beregszászi Kicsi nagyvilág elnevezésű gyerekbábcsoport mutatkozott be a Debrecenben megrendezett fesztiválon.

A Kicsi nagyvilág vezetője Kurmai-Ráti Szilvia, aki nagy-nagy örömmel tért vissza „gyermekeivel” a rendezvényről, és mesélt ottani élményeikről.

– Egy időben több helyszínen zajlott a fesztivál, Magyarország számos pontján, valamint Felvidéken is, mi a hozzánk legközelebb eső Debrecenbe mentünk, és mutatkoztunk be – magyarázta Szilvia.
Az előzményekkel kapcsolatban elmondta, tavaly decemberben kereste fel Gál Adél, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársa, aki azt kérdezte, belevágna-e egy gyerekbábcsoport vezetésébe, és előzőleg annak tanulásába, mert ha igen, akkor Kárpátalja is képviseltethetné magát a Bűvös Bábos Fesztiválon. – Akkoriban szinte vártam egy „érintést”, egy indíttatást, hogy valami érdekeset csináljak. Nem volt kérdés tehát, hogy nyitott voltam a felkérésre, és belevágtam a tanulásba. A Debreceni Vojtina Bábszínházban decembertől májusig havonta egyszer képzési alkalmakon vettem részt, végül bábcsoport-vezetői képesítést kaptam. Láposi Terka mentorunkban, művészeti vezetőnkben egy olyan embert ismerhettem meg, aki zseniális, segítőkész szakember.

– Mikor hoztad létre a gyermekbábcsoportot?

– Január közepén. Nem volt egyszerű a megszervezése, de sikerült. Négy gyermekünk közül a két legkisebbet kérdeztem meg, hogy lenne-e kedvük bábjátékozni. A kilencéves Kende és a hat esztendős Villő azonnal rábólintottak. Aztán még néhány nagycsaládos ismerősömet felkerestem, és végül így jött össze a nyolcfős kis csapat. Kicsi nagyvilág lett a nevünk, mert úgy éreztem, ez az elnevezés szoros kapcsolatban áll azzal, amit kifejez, hiszen a bábjáték műfajának egy különleges világa van, melyben törékeny, érzékeny kisgyermekek játszanak. Azt tanultam, hogy a bábjáték a szeretet egyik formája, megnyilvánulása, és én már a kezdetekkor ezt vittem bele a tanításba.

– Mivel debütáltatok a hétvégén Debrecenben?

– Leo Lionni Színrelépő című bábjátékával, melynek egy igazán megnyugtató békessége van, amit mostanság nemigazán élünk meg. A főszereplője egy kaméleon, akinek nincsen saját színe, ezért irigyli a papagáj színvilágát, a malac rózsaszínét, az elefánt szürkeségét, az aranyhalak csillogását. Ezeket a kézre szerelhető állatokat a gyerekek fantasztikusan át tudták adni, és az is nagyon fontos, hogy a bábokat, segítséggel ugyan, de saját kezűleg készítették. Végül a kaméleont megmenti az, hogy nincs színe, mert nem veszi észre a sok-sok rá veszélyes dolog. És ez innen már egy árnyjátékká alakult. A gyerekek nagyon élvezték a játékot, mert egyrészt szórakoztató volt, de egyúttal tanulságos is.

– Milyen érzésekkel tértetek haza?

– A Kicsi nagyvilág fáradtan, cipekedve, de tele élményekkel, rendkívül jó kedvvel jött haza a Bűvös Bábos Fesztiválról. Az emléklap mellett a szakmai zsűri szóbeli elismerését és méltatását is magunkkal hoztuk Beregszászba. A szakemberek kiemelték a csapat animációs gondolkodását (a megelevenítés és a belső mozi „pörgetésének” képessége), az alkalmazott bábtechnikák ötletességét, a dramaturgia átgondoltságát, a játék mondanivalójának fontosságát, és a gyerekek könnyed együttműködését.
És a végére még egy jó hír, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének a Tiszacsomai Emlékparkban szombaton megszervezendő gyermeknapján is eljátsszuk a bábjátékot, hogy a hazai közönség is láthassa.