Életed során juss el a föld bármelyik részébe is, előbb-utóbb a helybeliek közül majd jónéhányan megkérdezik tőled: te honnan származol? Ahhoz pedig, hogy minderre felelni tudjál, ismerned kell szülőfölded, nemzeted, szűkebb és tágabb régiód történetét, azt, hogy az elődök hogyan éltek, milyen értékeket hoztak létre az elmúlt évszázadok során, s hogy milyen érdekes természeti látnivalók vannak a környéken, hangzott el a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban első alkalommal megrendezett hagyományőrző napon, melyre a környező települések – Gecse, Badaló, Muzsaly, Bene – iskolásai kaptak meghívót. Természetesen jelen voltak a tiszacsomai tanintézmény neveltjei is.
A szervezők nevében Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, szólt az emlékpark kialakításának történetéről, a modern látogatóközpont létrejöttéről, a közelben található állatsimogatóról, az épülő lovardáról. Emlékeztetett rá, hogy Tiszacsoma határában már több mint száz esztendővel ezelőtt megkezdődtek a régészeti ásatások, miután egy honfoglaláskori település nyomaira bukkantak. A feltáró munka során számos sírhelyet találtak. Később, a szovjet érában, majd Ukrajna függetlenné válása után is folytatták a munkát a régészek. A több mint száz sírhely feltárásával, illetve a bennük talált leletanyag vizsgálatával egyértelmű bizonyítást nyert, hogy honfoglaló őseink egy része a Kárpátokon átkelve nem vonult tovább, hanem itt telepedett le. A magyarság folyamatos jelenléte tehát több mint ezeregyszáz esztendős ezen a vidéken.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének vezetője üdvözlő beszédében kiemelte: múltunk ismerete nélkül gyökértelenek vagyunk. Az elődök hőstettei, bátor kiállása, a szülőföldhöz való ragaszkodása a mai nemzedékek képviselőinek is erőt adhat az eléjük tornyosuló problémák leküzdéséhez.
A közel száz résztvevő ezután tárlatvezetés keretében ismerkedett a honfoglaló magyarok mindennapjaival, viseletükkel, lakóhelyük, a jurta berendezésével, a harcosok fegyverzetével.
Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának előadásában a nomád életmódot folytató, majd a Kárpát-medencében új hazára talált magyarok életmódjáról, hitvilágáról, a turulmadárról, a sámánokról szólt, emellett a tanulókkal együtt felelevenítették a honfoglaló magyarokról szóló legfontosabb mondákat is. Kint, az udvaron Csurman Bence, a Rákóczi Főiskola diákja irányításával a gyerekek kipróbálhatták a honfoglaló magyarok félelmetes fegyverét, a visszacsapó íjat, valamint a csikósok karikás ostorát. Sokan vettek részt az állatsimogatón is. Emellett körmöcskézés, nemezelés, gyöngyfűzés, rongybabakészítés színesítette a programot.
A rendezvény szakácsai bográcsgulyással és fánkkal vendégelték meg mindazokat, akik kilátogattak a hagyományőrző napra.
