Írta: Magyar Nemzet | Forrás: MNO | 2011. február 02.
Munkács, Nyitra, Dévény, Pannonhalma, Ópusztaszer, Zimony, Brassó: a történelmi Magyarország szimbolikus jelentőségű helyei, a honfoglaláshoz köthető fontos csaták, események tanúi, egyúttal az ezeréves magyar nemzet nagyságát bizonyító üzenőpontok az akkori külföld, valamint a jobbára a korabeli határterületeken élő nemzetiségek felé. A millenniumra készülődve 1894-ben ezt a hét helyszínt jelölte ki Thaly Kálmán történész, országgyűlési képviselő a honfoglalás emlékműveinek elhelyezésére.
A Hősök terén álló millenniumi emlékművet mindenki ismeri, a fenti helyszínek azonban mára jórészt elsikkadtak a nemzeti emlékezetben. Nem utolsósorban új gazdáik hanyagsága, de még gyakrabban tudatos rombolása miatt. A hét emlékműből Trianon után öt került az országhatáron túlra, s az új honfoglalók nehezen viselték a látványukat is, így némelyiknek ma már csak hűlt helye látható. A legkövetkezetesebb múltpusztítást a szlovákok végezték: a ma Pozsony külvárosának számító Dévényt, mint oly sok magyar, de legalábbis közös emléket, előbb szőröstül-bőröstül saját örökségük részévé tették, majd a vár hatvanas években kezdődött újjáépítési munkálatai során a magyar emlékoszlop nyomát is eltüntették. Máshol – Nyitrán, Szerbiában, Brassóban – legalább egy talapzat, egy torzóként megmaradt vagy épp funkcióját vesztett, de még álló építmény emlékeztet a magyar honfoglalásra: igaz, gyaníthatóan a múltmásításban elkövetett trehányságnak köszönhetik létüket. Csoda egyelőre csak Munkácson történt, ahol 2007-ben egy Kárpátaljáról Amerikába szakadt lokálpatrióta, idősebb Pákh Sándor kezdeményezésére újraállították az obeliszket, turullal a tetején, mely remekül megfér a közelében lobogó ukrán zászlóval.
A Honfoglalásunk hét emlékműve című kötet szerzője, Kovács Sándor, Kárpátalja ismerője, fáradhatatlan kutatója és népszerűsítője legújabb munkájával kilépett szűkebb hazája határai közül. Jól tette. Informatív, sok – köztük számos archív – képpel illusztrált munkája történelemkönyvnek s afféle honismereti útikalauznak egyaránt kiváló. Nagy erénye, hogy az emlékművek kalandos múltja és jelene mellett részletesen bemutatja a helyszíneket, azok történetét, jelentőségét is, felvillantva az országot lázban tartó millenniumi készülődés hangulatát, s stílusa, bár itt-ott enyhén megdöccen, mindeközben egy pillanatra sem válik tankönyvszagúvá.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
