Homoki Gábornak, aki a nagyhírű kárpátaljai festőiskola ötödik nemzedékének tagja, egyszerre könnyű és nehéz a dolga. Hisz az elődök által jól kitaposott ösvényen járva az ő festészeti módszereiket alkalmazva tud érdekeset, maradandót alkotni. Ám ha például az önálló festői stílusát szeretné kialakítani, ahhoz már komolyabb erőfeszítésekre van szükség. A Péterfalván élő művész ezt a munkát már hosszú évekkel ezelőtt sikeresen elvégezte. Erről győződhettek meg mindazok, akik a magyar kultúra napja rendezvénysorozat alkalmából ellátogattak a beregszászi Európa – Magyar Házba, hogy részt vegyenek Homoki Gábor kiállításának megnyitóján.
Expresszív, impresszív és absztrakt vonások egyaránt felfedezhetők ezeken a műveken, hangsúlyozta a megnyitón Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke. Aki a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy Homoki Gábor sokoldalú munkásságát jól jellemzi, hogy a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskolában – mely intézménynek hosszú éveken át igazgatója is volt – diákjainak rajzot, festészetet, tervezést és agyagozást egyaránt tanított. Gyermekkorától elkötelezte magát a festészet mellett, munkáit az élénk színek, a mások számára szokatlan, elgondolkodtató és egyben izgalmas színkombinációk jellemzik.
Jelenleg mi, kárpátaljai magyarok nagyon nehéz időket élünk, amikor a mindennapi betevő előteremtése, a közüzemi díjak kifizetése és a gyógyszerek kiváltása sokkal fontosabbnak tűnik, minthogy egy művészeti alkotás szépségében gyönyörködjünk – emlékeztetett rá a megnyitón Homoki Gábor. – Ám mindez bármilyen luxusnak számító kedvtelésnek is tűnjön, a művésznek mindenkor az a feladata, hogy a legnagyobb alkotó, a Jóisten által megteremtett gyönyörű világot a maga rejtett szépségeivel együtt mások elé tárja. Mert hiszem, hogy a szépségből mindenkor erőt meríthetünk. S erre a lelki munícióra most igencsak nagy szükségünk van. Köszönöm a szervezőknek a mostani lehetőséget.
