Írta: Tudósító | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2012. március 16.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagyjai fontos részét képezik történelmünknek. Hatásuk ma sem szűnt meg. Büszkék vagyunk rájuk. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy utcákat, tereket nevezünk el róluk, szobrot állítunk tiszteletükre. Ám ha figyelmesen megnézzük ezt a kérdést, azt látjuk, hogy ezen a téren Petőfi Sándor és Kossuth Lajos messze a legnépszerűbbnek számít. Hol vannak a többiek? – kérdeztük Zubánics László történészt.
– A közterek, utcák nevének megválasztásakor Petőfivel és Kossuthtal találkozhatunk a leggyakrabban. Mögöttük, jóval lemaradva, Széchenyi szerepel. Miért éppen ők?
– Elsősorban a történetírás, a nemzeti romantika miatt. A XIX. század második felében, a forradalmi lendület szárnyán kerültek be az emberek tudatába. Pedig sokat tett Széchenyi Ist- ván, Deák Ferenc vagy Batthyány Lajos is. Bár Széchenyit a legnagyobb magyarnak, Deákot a haza bölcsének nevezik, Batthyány Lajos gróf pedig az első felelős magyar kormány miniszterelnöke is volt, ám ők a köztudatban valamiért háttérbe szorultak. Egy költő vagy egy emigrációban élő „megmondóember” mítoszát sokkal könnyebb megtartani, s ezért őket emelik ki. Különösen igaz ez mifelénk, ahol ez a fajta rebellis, kurucos hevület azért még minden faluban megvan.
– Ez a mítosz annak ellenére jelen volt, hogy az itteni megyéket szinte elkerülte a szabadságharc.
– Míg korábban, a XVII–XVIII. században innen, a perifériáról indultak a mozgalmak, s tartottak a központ felé, 1848-ban éppen fordítva történt. A mi régiónk egy kicsit félreesett. Sem iparilag nem volt fejlett, sem nagy országutak nem vezettek erre. Emiatt a szabadságharc csak részlegesen érintette, komolyabb cselekményekre itt nem került sor, mint például Erdélyben. A névadások azt mutatják, hogy Petőfi és Kossuth mégis népszerű. S egy érdekes adalék: ha a XIX. század második felén, mondjuk 1880 tájékán valaki végigjárta volna a ruszin falvakat, akkor a falusi kunyhóban a szentkép mellett kit látott volna? Egymás mellett Kossuth Lajost és Ferenc Józsefet.
– Népszerűségükben mi játszott még szerepet?
– Például a történelem. 1945-öt követően a történelemkönyvekből a forradalom szele érződik ki. 1848 forradalmi hagyománya jól jött az államszocializmusnak, s ugyanígy kiemelt volt a Dózsa György vezette parasztháború és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc is. 1848-ból azok kerültek előtérbe, akik igen élesen kikeltek a Habsburgok ellen. Ők beleillettek a szocialista retorikába, hiszen magukat látták ezáltal alátámasztva. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen ők elzavarták, sőt, agyonlőtték a Romanovokat. Tehát az egészet történelmi folytonosságként kezelték, s ez így került be a magyar történelemkönyvekbe is.
A farsangi időszak idén is vízkereszt napján kezdődött és viszonylag korán zárul, hiszen a húsvét április elejére esik. Hamvazószerda február 18-án lesz, így 2026 farsang farka az azt megelőző napokra esik. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenít...
A keresztény egyház február 3-án Szent Balázs vértanúra és püspökre emlékezik. A torokbántalmak védőszentjének alakját a Balázs-áldás szertartása és számos népi hagyomány őrzi. Babits Mihály költő halálos betegségének idején is fohászkodott a szenthez, miközben megírta a Balázsolás című me...
Az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában mutatták be a Márton István. Versenymű hegedűre és szimfonikus zenekarra című kottakiadványt, ami egy olyan mű partitúrája, amely a kárpátaljai professzionális zenei kultúra egyik alapító alakjának életművéből kínál reprezentatív, nemzetközi sz...
Füzesi Magda költő, újságíró 1952-ben született Nagyberegen, 1969-ben érettségizett a Nagyberegi Középiskolában. 1980-ban szerzett bölcsészdiplomát az Ungvári Állami Egyetemen. Előbb Beregszászban nyomdász, 1975-től újságíró, a Beregi Hírlap munkatársa, majd főszerkesztője. A lap magyar kiadásának f...
