Amikor a szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta vidékünket, a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával nyomban elkezdődött a kárpátaljai lakosság megfélemlítése, aztán pedig sor került a helyi közéleti és egyházi szereplők eltávolítására. Az eddigi adatok szerint tizenkilenc római katolikus papot hurcoltak meg, vetettek börtönlágerbe. Közülük ketten mártírhalált haltak. Az egyikük Pásztor Ferenc vikárius, beregszászi plébános volt, hangzott el azon a könyvbemutatón, amely a tragikus sorsú főpap életét, munkásságát, koncepciós perbe fogását, elítélését és száműzetését követi nyomon.
A névadóról elnevezett közösségi házban megtartott alkalmon Dupka Nándor, a Pásztor Ferenc vértanú könyv szerzője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Ferku Szilveszter előadásában elhangzott Reményik Sándor Templom és iskola című ikonikus verse. Molnár János beregszászi esperes-plébános Pásztor Ferencre emlékezve kiemelte: az egykori pápai prelátus mindnyájunknak példát mutatott Krisztus és nemzete iránti hűségből.
A nehéz idők túléléséhez szükségünk van a mély istenhitre, hangsúlyozta üdvözlő beszédében Lucsok Péter, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, aki annak a reményének adott hangot, hogy a néhai püspöki helynök a mennyek országában Kárpátalja népének igazi közbenjárójává vált.
A koncepciós perek kárpátaljai elítéltjeit jelentős részben olyan vádakkal illették, amelyeket azok nem szovjet állampolgárként „követtek el”, ám ezt a sztálini erőszakszervezetek képviselői rendre figyelmen kívül hagyták, mutatott rá Zubánics László történész, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék vezetője, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Ép ésszel felfoghatatlan: mi köze lehetett a szovjet hatóságoknak ahhoz, hogy Pásztor Ferenc a cseh érában az egyik nemzeti érzelmű magyar párt aktivistájaként tevékenykedett, vagy, hogy részt vett a szent jobb helyi fogadásában, illetve a beregszászi első világháború emlékmű felavatásában?!
Pásztor Ferenc életrajzát olvasva mindnyájunk számára egyértelművé válik, hogy rátermett és tettre kész pap volt, aki élete során sokat tett a szegények felkarolása, az iskolaügy előmozdítása, a fiatalok keresztény szellemben való nevelése érdekében, mutatott rá Fülöp Andrea, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. A nehéz években pedig tartotta a lelket a hívekben, nem engedve teret a csüggedésnek.
Könyvét ismertetve Dupka Nándor beszámolt róla, hogy 1945-ben Sztálin kiadott egy, az egész közép-kelet-európai egyházüldözést meghatározó iratot. Ebben többek között megbízza a Szovjetunió Népbiztossága melletti Orosz Ortodox Egyházügyi Tanács elnökét, Karpovot, hogy utasításainak megfelelően hajtsa végre az istenhit teljes eltörlését. Az akció eredményeképpen sok görög- és római katolikus pap, református lelkész került a Szovjetunió kényszertáboraiba. Mindenki, akinél bármilyen kisebb, a szovjethatalom ellen irányuló vétséget véltek felfedezni, végül is Szibériában kötött ki.
Dupka Nándor előadásából megtudtuk, hogy 1949. március elsején megtörténik a házkutatás, miután Pásztor Ferencet letartóztatják és az ungvári KGB-börtönbe szállítják további kihallgatások céljából. A főpap ezután a kijevi KGB börtönébe kerül. A hamis vádak sokaságát zúdították az atyára. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a szovjetellenes tevékenység volt. Végül 1949. május 23-án az ügyészség javaslatára Pásztor Ferencet 25 évi javító-nevelő munkatáborra ítélték el, fogságának helyeként pedig a Tajset és Brack között található Ozernij lágert jelölték meg. A vikárius 1951. október 16-án hunyt el a láger egészségügyi részlegében. A halál oka: végelgyengülés.
A szerző elismeréssel szólt arról, hogy a beregszásziak milyen odaadó hűséggel ápolják a Pásztor Ferenc emlékét: számos konferenciát szerveztek életútjának megismertetésére, tiszteletére emléktáblát avattak, s róla nevezték el a 2014-ben a római katolikus templom mellett felépült zarándokházat.
A könyvbemutatót a Marcsák Gergely által gitárkísérettel előadott lágerballada, illetve Horváth Sándornak és Füzesi Magdának az alkalomhoz illő megzenésített versei foglalták keretbe. A találkozó végén az egybegyűltek megkoszorúzták a névadónak a közösségi és zarándokház falán elhelyezett emléktábláját.
