Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. március 16.
Sokak számára ismert, hogy március idusa Róma első jelentős diktátorának halálát hozta. Az év harmadik (az elmúlt évszázadokban sokáig egyébként az első) havának 15. napján azonban több halálos, vagy a történelem menetében igen súlyos következményekkel járó esemény is történt. Kis túlzással: ami a magyar históriában augusztus 29-e, az a világnak március 15-e.
Kr. e. 44. március 15-én Róma 56 éves diktátora, Julius Caesar nem akart a szenátusba menni. Rosszat álmodott, és a madárjósok jelentése sem volt túl biztató. Csakhogy a nép körében terjedt a hír: Caesar állítólag nagyon beteg, nem képes a feladatát elvégezni − így hát mennie kellett. Az arisztokrácia hónapok óta rettegett attól, hogy Caesar királlyá akarja emeltetni magát. Az önérzetében és jogaiban többször is mélyen megsértett szenátusban az összeesküvés csírája kezdett kibontakozni, amely március idusára érett be. Elsőként Publius Servilius Casca Longus támadta meg a terembe belépő diktátort, aki elhárította a szúrást, s menekülni akart, de elbotlott. Mikor meglátta Brutust is az összeesküvők között, tógájával egyszerűen eltakarta arcát, és belenyugodott sorsába. Állítólag az összeesküvők akkora számban képviseltették magukat, hogy közös támadásuk során egymásban is kárt tettek.
Kevésbé ismert a százéves háború azon időszaka, amikor két napra a hadszíntér a kontinentális Franciaország területéről áttevődött a szigetországba. 1360. március 15-én (a hosszú háború első szakaszát lezáró brétigny-i béke előtt két hónappal járunk, amikor az angol hadak a Francia Királyság már jelentékeny részét elfoglalták) egy Angliába áthajózó, portyázó francia csapat 48 órán át pusztított, rombolt, gyilkolt és erőszakolt a szigetország déli részén. III. Edvárd angol király a hírre megszakította hadműveleteit, hogy bosszút álljon a betörésért.
Az első világháború Oroszország számára katasztrofális következményekkel járt. Odaveszett 3,3 millió katona, illetve civil, és újabb milliókat fenyegetett az éhhalál veszélye a megszakadt ételutánpótlás miatt. Az ország széthullott, Miklós cárt 1917. március 15-én lemondatták és Szibériába szállították. Lenin nyolc hónappal későbbi hatalomra kerülését követően házi őrizet alá helyezték a világ leggazdagabb dinasztiájának tartott, az orosz trónon 304 év óta székelő Romanov-családot. Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik, ahol 1918 nyarán kivégezték őket.
Négy és fél hónappal azt követően, hogy az első világháború után életre hívott Csehszlovákia a müncheni konferenciát követően átengedte peremvidékét, a Szudéta-vidéket a Harmadik Birodalomnak, Hitler 1939. március 15-én befejezte a közép-európai állam fejlettebb részének bekebelezését. Csehszlovákia ezzel megszűnt létezni. (Ugyanezen a napon magyar csapatok indultak el Kárpátalja visszaszerzéséért, amely három nappal később meg is valósult.) A nyugati hatalmak erőtlenül léptek fel Csehszlovákia szétzúzása ellen, ugyanis naivan azt gondolták, hogy Hitler étvágyát ezzel az új területtel csillapíthatják. Súlyosan tévedtek.
Észak-Dakota és Minnesota amerikai államok legnagyobb részén 1941. március idusán egy hatalmas hóvihar lepte meg a szombat estéjüket töltő embereket. Eleinte még csupán néhány centiméter hó hullott, ez azonban nem riasztotta el az amerikaiakat, hogy belevessék magukat az éjszakába. A visszaemlékezők szerint estefelé teljesen hirtelen, mintha csak gombnyomásra történne a jelenség: 15 perc alatt mintegy húsz fokot esett a hőmérséklet, északnyugati irányból egy hatalmas, 120 km/órás széllel érkező hóvihar kerekedett, miközben közel kétméteres hó esett, amely legalább 150 ember halálát követelte. Többségüket az autóutakon érte a halálos csapás. A megfelelő időjárás előrejelzés tucatnyi életet menthetett volna meg.
Franciaország tengerentúli megyéje, az Indiai-óceán déli részén, Madagaszkártól keletre található Réunion szigete különleges időjárási rekordot tart: 1952. március 15-16-án a korabeli mérések szerint 1870 milliméternyi csapadék hullott a sziget közepén lévő Cilaos városára. A kutatók szerint a sziget különleges tagoltsága felelhet a gyakori extrém időjárásért, ugyanis a parányi földdarabon igen meredek, 3300 méter hegyek mellett keskeny völgyek és a tengerparti síkság is képviselteti magát.
A képen: Vincenzo Camuccini: Cézár halála (1798)
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
