Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. október 09.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) minden év októberében megszervezi a Bethlen-napot. A kialakult háborús helyzet azonban idén nem tette lehetővé a nagyobb volumenű rendezvények megszervezését, így a civil szervezet, a huszti református és római katolikus egyházközség csendes koszorúzást tartott Kölcsey Ferenc Huszt című emléktáblájánál október 8-án.
Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban, ahol Jenei Károly lelkész és Szulincsák Sándor római katolikus esperes hirdettek igét. Ezt követően a jelenlévők átvonultak a huszti várhegy lábánál lévő táblához, majd megkoszorúzták az emlékművet.
Molnár Krisztina, a PCS koordinátora az újságíróknak elmondta, hogy a Bethlen-napot 2013-ban hagyományőrző céllal, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából indítottak útjára. A kialakult helyzet miatt viszont tavaly és idén sem sikerült nagyobb fesztivált szervezni, így csendes koszorúzással emlékeztek.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora kiemelte, hogy előre haladni csak úgy lehet, ha az ember időnként belenéz a visszapillantó tükörbe, és látja, hogy honnan jött, s ezáltal könnyebb megtalálni azt az utat is, hogy merre tartunk.
– Éppen ezért azokra a nagyokra emlékeznünk kell, akik tettek valamit, akik hatottak, alapítottak és gyarapítottak, azért, hogy a haza fényre derüljön. Bízunk abban, ha emlékezünk nagyjainkra, és a jelenben tesszük a dolgunkat, akkor előbb-utóbb Kárpátalja és Ukrajna felett is kivirul az ég.
Bethlen Gábor 1613. október 23-án került Erdély élére. Egy évtized leforgása alatt sikerült európai jelentőségűvé emelnie a kifosztottan megörökölt kis fejedelemséget. Az 1629-ben bekövetkezett haláláig nemcsak Erdély függetlenségéért küzdött, de a kultúrát, az oktatást is támogatta. 1622-ben a császárral kötött különbéke értelmében hét magyar vármegye (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod, Abaúj), valamint Tokaj, Munkács és Ecsed vára is az ő birtokába került. Beregszászban kastélyt is építtetett magának halála évében. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély és a hozzá tartozó régió egyaránt aranykorát élte.
A gyulai Kézműves cukrászda DCJ Stílusgyakorlat nevű, csokoládés-karamellás-meggyes alkotása lett idén Magyarország tortája, míg Magyarország cukormentes tortáját a csokoládés-meggyes Álmodozót Kovács Alfréd, a váci Édes Vonal cukrászda cukrásza alkotta meg – jelentették be csütörtökön az Országházb...
A régi beregszásziak a város két ismert művészét, Garanyi Józsefet és Horváth Annát nagyon gyakran együtt emlegették. Mi most újra így teszünk. Ugyanis Garanyi József közel hatvan alkotásából kiállítás nyílt a város római katolikus templomának udvarán álló Horváth Anna Múzeumban. A méltán híres kárp...
A Beregszászi Magyar Katolikus Központ és a Zahid Finance Group Kft. közös szervezésében ünnepélyes keretek között avatták fel Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész a szász pásztor legendája nyomán készült szobrát a beregszászi római katolikus templom udvarában. Az alkotás Beregszász nevének ered...
Ungvár belvárosában új miniatűr szobrot avattak fel, amely egy ismert ukrán népi ünnephez, Iván Kupala éjszakájához kapcsolódik. A szobor központi eleme a legendás páfrányvirág, amely a hiedelem szerint csupán egyszer egy évben, Szent Iván éjjelén virágzik, és aki megtalálja, különleges erő birtokáb...
