A sors úgy hozta, hogy miután a múlt század nyolcvanas éveinek második felétől kezdve – a Gorbacsov által meghirdetett glasznoszty időszakában – már lehetett beszélni a sztálini, hruscsovi időszakban elkövetett vallásüldözések rémtetteiről és a megtorlásokról, a kárpátaljai reformátusok és görögkatolikusok nyomban hozzáláttak ehhez a hatalmas feltáró munkához. Néhány évvel ezelőtt pedig megkezdődött a helyi római katolikus egyház hitvallói élettörténetének feldolgozása. Ezek sorába illeszkedik Dupka Nándornak Haklik Sándor vértanúról szóló átfogó tanulmánya, amely nemrég a KMMI-füzetek sorozatban jelent meg.
A könyv bemutatójára Beregardóban, a Szent Kinga római katolikus templomban került sor. Egy mondat az előzményekről: a templom falán 2022 decemberében avatták fel a település szülöttének a vértanúságot szenvedett Haklik Sándornak az emléktábláját, amit a résztvevők ez alkalomból megkoszorúztak.
A könyvbemutató előtt Molnár János esperes-plébános, püspöki helynök a szentmise keretében arra emlékeztetett, hogy Haklik Sándor esetében is beteljesednek az evangélium szavai. Bíróságok és hatóságok elé hurcolták ismét és ismét. A szinte véget nem érő kihallgatásokon megpróbálták megfélemlíteni és megtörni lelkének erejét. De minden próbálkozás kudarcot vallott, mert az Úr lelke volt vele. Bár vértanúhalált halt, példája mégis előttünk ragyog. A hit és igazság bajnoka ő, aki a próbát kiállta, mindvégig állhatatos maradt, és jó szolgaként megőrizte hűségét az ő ura iránt.
A könyvbemutatón Dupka Nándor, a kötet szerzője ismertette Haklik Sándor plébános, Ung-vidéki esperes életútját, aki a Szatmárnémeti Római Katolikus Papi Szeminárium befejezése után Beregszászon, Munkácson, Tiszaújlakon, majd végül Ráton teljesített szolgálatot. Az MKVD operatív tisztjei 1949. május 16-án hurcolták el ottani állomáshelyéről. Koholt vádak alapján 25 év száműzetésre ítélték. Az amúgy is beteg Haklik Sándor tisztelendő számára a 25 év egyenlő volt a halálos ítélettel: 56 évesen, katolikus vértanúként örökre eltűnt a gulág egyik haláltáborában.
Dupka György gulágkutató, Dupka Nándor édesapja a könyvbemutatón arról beszélt, hogy 1945 és 1956 között Kárpátalján 19 római katolikus papot ítéltek el mondvacsinált ürügyek alapján és deportálták a gulág javító munkatáboraiba. Közülük hárman mártíromságot szenvedtek. Ezek a kutatók számára ugyan közismert tények, ám az eseményeknek a háttere, körülményei, a meghurcolt lelkészek szenvedéstörténete – a források feltáratlansága miatt – mostanáig jórészt homályban maradtak. Ez a mi nagy adósságunk.
Végül Dupka Nándor bejelentette, hogy a következő tanulmányában a szintén vértanúságot szenvedett Pásztor Ferenc beregszászi római katolikus plébános élettörténetét kívánja teljes részletében feltárni, és ezeket a friss információkat a közösség elé tárni.
Ismét elhangzott, hogy a tiszabökényi Szent Erzsébet és Mártírok Temploma emléket állított mindazon elhurcolt kárpátaljai magyar papoknak, akik a szovjet terror miatt a gulág rabságában szenvedtek. Tiszta szívből és kegyelettel emlékezünk az áldozatokra és túlélőkre, akik szenvedésük árán megteremtették azt a lehetőséget, hogy mély Isten-hitükből erőt merítve mi is megmaradhatunk magyarnak szülőföldünkön, Kárpátalján.
