Hagyományápolás, múlt- és hangulatidézés – Farsangolás a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájában

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. február 19.

A farsang a január hatodikai vízkereszttől húshagyókeddig, illetve a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tartó vidám időszak. Bár a farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre – a középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek, ezért vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket –, mára teljesen elveszítette ilyen jelentését: megmaradt egy vidám időszaknak, amikor is lakodalmakat, bálokat stb. tartanak. 

Hagyományápolás, múlt- és hangulatidézés – Farsangolás a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájában

A háborús helyzetben sajnos ezek is elmaradnak. Csupán a gyermekek farsangi jelmezes mulatságai színesítik a gondokkal terhelt mindennapokat. S a jelmezek is változtak: leginkább szuperhősöket, kedvenc mesefigurákat, hittanos gyerekek meg bibliai szereplőket jelenítenek meg. A P. Frangepán Katalin Gimnázium és a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola szervezésében a Rákóczi Főiskola gyakorlóóvodájában tartott farsangi foglalkozáson viszont arról győződtünk meg, hogy jelmezek nélkül is lehet vidáman szórakozni. 

Eleink farsangolásának hangulatát idézték meg a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájában. Ahol a gyerekek, óvónők egyaránt népies viseletbe öltöztek ezen a napon, hogy Szilágyiné Tóth Gabriella népijáték-oktató vezetésével egy igazán jó hangulatú farsangi foglalkozáson vegyenek részt. Ezúttal a Micimackó, a Mókuska, illetve a Méhecske csoporttal elevenítették fel, hogyan szórakoztak déd- és ükszüleink a farsangi időszakban, milyen párválasztó játékokat játszottak, mit táncoltak, milyen zajkeltő eszközökkel űzték el a telet, no meg megkóstolták az ebben az időszakban hagyományosan készített farsangi szalagos fánkot is.  

Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke a foglalkozás végén a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola gyakorlóóvodája is, így a tanintézmény, illetve a szakgimnázium óvodapedagógus szakos hallgatói itt töltik szakmai gyakorlatukat. Tehát ennek az intézménynek mindig innovatívnak kell lennie, ahol a diákok megismerkedhetnek a legújabb módszerekkel, a jó pedagógiai gyakorlatokkal. A mai napon egy olyan farsangi foglalkozást láthattunk, ahol meggyőződtünk róla, hogy nem kell a szülőket jelmezkészítéssel terhelni, a gyerekek anélkül is igen jól érezhetik magukat. Itt most a régi farsangok hangulatába kóstolhattunk bele, s láthatóan élvezték a gyerekek. Orosz Ildikó abbéli reményének adott hangot, hogy ebben az intézményben még sok hasonló foglalkozásnak a módszertanát alapozzák meg s adják majd át a leendő óvodapedagógusoknak, akik tovább viszik azt Kárpátalja többi óvodájába. 

Az intézménynek egyébként megalakulása óta a fő célja a magyar nyelv és néphagyomány újjáélesztése és fejlesztése. Szilágyiné Tóth Gabriella heti rendszerességgel tart itt hagyományőrző foglalkozásokat. Mint elmondta, ezúttal az a cél vezérelte, hogy a gyerekek belekóstolhassanak abba a hangulatba, amely a nagy- és dédszüleink farsangolását jellemezte, hogy miként lesték ki a fiúk, milyen ügyes a leányzó, vagy a lányok miként nézték ki a táncoslábú legényeket, hogyan ismerkedtek, barátkoztak, viccelődtek, csúfolódtak, hogyan mulattak stb. 

A mostani foglalkozás hangulatát a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola kötelékében a Kokas Banda próbálta fokozni. Akik ezúttal nem csupán a talpalávalót biztosították, de a kecsketáncoltatással is megismerkedtették a gyerekeket, illetve hangszersimogatásra, -kipróbálásra is lehetőséget biztosítottak. 

Kokas Erzsébet a sajtónak nyilatkozva elmondta, milyen fontos ilyen kicsi korban elvetni a magokat – az együttes jelenlegi tagjai is egykori óvodai foglalkozások keretében ismerkedtek meg a népzenével, s ma már magas fokon művelik azt. A gyermekjátékok ott vannak minden magyar ember szívében – vallja a népzenész, népdal- és népijáték-oktató. – Ezt próbáljuk előcsalogatni a kicsik lelkéből is, s ebben az élőzenének varázslatos ereje van. 

Mint megtudtuk, jelenleg a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájában hat csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, ezért a farsang náluk egy teljes hétig tart, hisz korcsoportonként más-más napokon űzik el az ovisokkal a telet, amelyhez ezúttal is különböző népi zajkeltő eszközöket használtak.

Hírek

  • Mondd el ma: Szabad a tánc!

    Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...

  • Kárpátalja anno: Lónyay János, Máramaros vármegye főispánja

    Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.

  • Emléktáblákkal összekapcsolt magyar sorsok

    A Beregszászért Alapítvány munkája túlmutat a kőbe vésett portrékon. E tevékenység a nemzeti identitás újraírása és megerősítése a Kárpát-medence perifériáján. Legyen szó festőről, katonáról vagy rendezőről, az ő történetükön keresztül mi is visszatalálhatunk saját történetünkhöz. Zahoray János munk...

  • Időutazás a lélek és az anyag között – Matl Péter 65. születésnapi jubileumi kiállítása

    Amint beléptünk a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermébe, azonnal magával ragadott a tér. Matl Péter kisplasztikái, grafikái, a falakon és a posztamenseken elhelyezett érzékeny, mégis elementáris erejű alkotások megragadták a tekintetet. Sorra érkeztek az ünneplők: barátok, kollégák, művészetked...

Események

Copyright © 2025 KMMI