„Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!” – Kárpátaljai farsangi bál Budapesten

Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. február 22.

A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás ősi örömünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulatságok. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.

„Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!” – Kárpátaljai farsangi bál Budapesten

A legtöbb népszokás farsang utolsó három napjához (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) fűződik. Ezt a három napot farsang farkának is nevezik.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt szerepük, a lányok bokrétát adtak az általuk választott fiúknak, amit azok a kalapjuk mellé tűztek és úgy mentek a bálba. A legtöbb házasságkötés és lakodalom farsang idejére esett, amelyik lány farsangig nem ment férjhez azt tréfás versikékkel kicsúfolták.

Ezeket a régi népszokásokat elevenítették fel a Kárpátaljai Szövetség farsangi batyus bálján, amelyet idén először rendeztek meg a szövetség budapesti székházának dísztermében. Első ízben 2019-ben rendezték meg a Kárpátaljai Bált, az azonban hivatalos, valódi bál formájában valósult meg. Ez alkalommal hagyományőrző batyus bálba és táncházba várta tagjait és vendégeit a Kárpátaljai Szövetség. A hagyományteremtő céllal megtartott rendezvény mottója is ez volt: „Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!”

A mintegy kétszáz résztvevőt Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntötte. A rendezvény ceremóniamestere, Kricsfalusi Miklós nagypaládi vőfély valódi farsangi hangulatot teremtett. Az est folyamán Kárpátalja népzenei és néptánc kultúrájából is ízelítőt kaphattak a jelenlévők. Először tiszaháti, beregi és ungi népdalok hangzottak el, majd Kricsfalusi Miklós és lánya Amina néptáncokat mutatott be. Ezután hagyományos táncház következett Kricsfalusi Miklós vezetésével.

A talpalávalót a Cifra Banda szolgáltatta, amely kárpátaljai és magyarországi muzsikusokból állt össze: prímás Szilágyi Csaba (Tiszapéterfalva), nagybőgős Herdon Péter (Mátészalka), harmonikás Szoroka Dániel (Szürte), szólóénekes Komáromi Bakk Zsanett (Feketepatak). A jó hangulatot teremtő muzsikusok közzé beállt a viski származású Pál Lajos és a Hagyományok Háza több zenésze is.

A kárpátaljaiak vidám találkozója éjfél körül fejeződött be. A bál során a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számára szerveztek adománygyűjtést.

Hírek

  • Elérhetővé váltak online Liszt Ferenc levelei és naplói az OSZK Copia felületén

    Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...

  • „Az, hogy mindannyian zenészek vagyunk, egy közös pont az életünkben…”

    Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...

  • A Dnyepertől a Dunáig – zenei utazás Kárpátalja sokszínűségében

    Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...

  • Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő

    Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

Események

Copyright © 2026 KMMI