Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. február 22.
A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás ősi örömünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulatságok. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.
A legtöbb népszokás farsang utolsó három napjához (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) fűződik. Ezt a három napot farsang farkának is nevezik.
A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt szerepük, a lányok bokrétát adtak az általuk választott fiúknak, amit azok a kalapjuk mellé tűztek és úgy mentek a bálba. A legtöbb házasságkötés és lakodalom farsang idejére esett, amelyik lány farsangig nem ment férjhez azt tréfás versikékkel kicsúfolták.
Ezeket a régi népszokásokat elevenítették fel a Kárpátaljai Szövetség farsangi batyus bálján, amelyet idén először rendeztek meg a szövetség budapesti székházának dísztermében. Első ízben 2019-ben rendezték meg a Kárpátaljai Bált, az azonban hivatalos, valódi bál formájában valósult meg. Ez alkalommal hagyományőrző batyus bálba és táncházba várta tagjait és vendégeit a Kárpátaljai Szövetség. A hagyományteremtő céllal megtartott rendezvény mottója is ez volt: „Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!”
A mintegy kétszáz résztvevőt Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntötte. A rendezvény ceremóniamestere, Kricsfalusi Miklós nagypaládi vőfély valódi farsangi hangulatot teremtett. Az est folyamán Kárpátalja népzenei és néptánc kultúrájából is ízelítőt kaphattak a jelenlévők. Először tiszaháti, beregi és ungi népdalok hangzottak el, majd Kricsfalusi Miklós és lánya Amina néptáncokat mutatott be. Ezután hagyományos táncház következett Kricsfalusi Miklós vezetésével.
A talpalávalót a Cifra Banda szolgáltatta, amely kárpátaljai és magyarországi muzsikusokból állt össze: prímás Szilágyi Csaba (Tiszapéterfalva), nagybőgős Herdon Péter (Mátészalka), harmonikás Szoroka Dániel (Szürte), szólóénekes Komáromi Bakk Zsanett (Feketepatak). A jó hangulatot teremtő muzsikusok közzé beállt a viski származású Pál Lajos és a Hagyományok Háza több zenésze is.
A kárpátaljaiak vidám találkozója éjfél körül fejeződött be. A bál során a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számára szerveztek adománygyűjtést.
Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...
Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.
A Beregszászért Alapítvány munkája túlmutat a kőbe vésett portrékon. E tevékenység a nemzeti identitás újraírása és megerősítése a Kárpát-medence perifériáján. Legyen szó festőről, katonáról vagy rendezőről, az ő történetükön keresztül mi is visszatalálhatunk saját történetünkhöz. Zahoray János munk...
Amint beléptünk a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermébe, azonnal magával ragadott a tér. Matl Péter kisplasztikái, grafikái, a falakon és a posztamenseken elhelyezett érzékeny, mégis elementáris erejű alkotások megragadták a tekintetet. Sorra érkeztek az ünneplők: barátok, kollégák, művészetked...
