Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. február 22.
A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás ősi örömünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulatságok. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.
A legtöbb népszokás farsang utolsó három napjához (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) fűződik. Ezt a három napot farsang farkának is nevezik.
A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt szerepük, a lányok bokrétát adtak az általuk választott fiúknak, amit azok a kalapjuk mellé tűztek és úgy mentek a bálba. A legtöbb házasságkötés és lakodalom farsang idejére esett, amelyik lány farsangig nem ment férjhez azt tréfás versikékkel kicsúfolták.
Ezeket a régi népszokásokat elevenítették fel a Kárpátaljai Szövetség farsangi batyus bálján, amelyet idén először rendeztek meg a szövetség budapesti székházának dísztermében. Első ízben 2019-ben rendezték meg a Kárpátaljai Bált, az azonban hivatalos, valódi bál formájában valósult meg. Ez alkalommal hagyományőrző batyus bálba és táncházba várta tagjait és vendégeit a Kárpátaljai Szövetség. A hagyományteremtő céllal megtartott rendezvény mottója is ez volt: „Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!”
A mintegy kétszáz résztvevőt Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntötte. A rendezvény ceremóniamestere, Kricsfalusi Miklós nagypaládi vőfély valódi farsangi hangulatot teremtett. Az est folyamán Kárpátalja népzenei és néptánc kultúrájából is ízelítőt kaphattak a jelenlévők. Először tiszaháti, beregi és ungi népdalok hangzottak el, majd Kricsfalusi Miklós és lánya Amina néptáncokat mutatott be. Ezután hagyományos táncház következett Kricsfalusi Miklós vezetésével.
A talpalávalót a Cifra Banda szolgáltatta, amely kárpátaljai és magyarországi muzsikusokból állt össze: prímás Szilágyi Csaba (Tiszapéterfalva), nagybőgős Herdon Péter (Mátészalka), harmonikás Szoroka Dániel (Szürte), szólóénekes Komáromi Bakk Zsanett (Feketepatak). A jó hangulatot teremtő muzsikusok közzé beállt a viski származású Pál Lajos és a Hagyományok Háza több zenésze is.
A kárpátaljaiak vidám találkozója éjfél körül fejeződött be. A bál során a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számára szerveztek adománygyűjtést.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
