„Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!” – Kárpátaljai farsangi bál Budapesten

Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. február 22.

A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás ősi örömünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulatságok. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.

„Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!” – Kárpátaljai farsangi bál Budapesten

A legtöbb népszokás farsang utolsó három napjához (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) fűződik. Ezt a három napot farsang farkának is nevezik.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt szerepük, a lányok bokrétát adtak az általuk választott fiúknak, amit azok a kalapjuk mellé tűztek és úgy mentek a bálba. A legtöbb házasságkötés és lakodalom farsang idejére esett, amelyik lány farsangig nem ment férjhez azt tréfás versikékkel kicsúfolták.

Ezeket a régi népszokásokat elevenítették fel a Kárpátaljai Szövetség farsangi batyus bálján, amelyet idén először rendeztek meg a szövetség budapesti székházának dísztermében. Első ízben 2019-ben rendezték meg a Kárpátaljai Bált, az azonban hivatalos, valódi bál formájában valósult meg. Ez alkalommal hagyományőrző batyus bálba és táncházba várta tagjait és vendégeit a Kárpátaljai Szövetség. A hagyományteremtő céllal megtartott rendezvény mottója is ez volt: „Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!”

A mintegy kétszáz résztvevőt Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntötte. A rendezvény ceremóniamestere, Kricsfalusi Miklós nagypaládi vőfély valódi farsangi hangulatot teremtett. Az est folyamán Kárpátalja népzenei és néptánc kultúrájából is ízelítőt kaphattak a jelenlévők. Először tiszaháti, beregi és ungi népdalok hangzottak el, majd Kricsfalusi Miklós és lánya Amina néptáncokat mutatott be. Ezután hagyományos táncház következett Kricsfalusi Miklós vezetésével.

A talpalávalót a Cifra Banda szolgáltatta, amely kárpátaljai és magyarországi muzsikusokból állt össze: prímás Szilágyi Csaba (Tiszapéterfalva), nagybőgős Herdon Péter (Mátészalka), harmonikás Szoroka Dániel (Szürte), szólóénekes Komáromi Bakk Zsanett (Feketepatak). A jó hangulatot teremtő muzsikusok közzé beállt a viski származású Pál Lajos és a Hagyományok Háza több zenésze is.

A kárpátaljaiak vidám találkozója éjfél körül fejeződött be. A bál során a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számára szerveztek adománygyűjtést.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI