(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00 kmmintezet@gmail.com

Gyönyörű látvány az ungvári cseresznyevirágzás

Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2023. április 29.

Kárpátalja-szerte virágzásnak indultak a japán díszcseresznyefák, a szakurák. A csodálatos természeti jelenség több tízezer turistát vonz Ungvárra az ország más pontjairól is, és ez a háború ellenére az idén sem volt másképp. Az elmúlt hétvégén a jó időt kihasználva a megyeszékhely belvárosi részét, ahol a legtöbb cseresznyefa található, ellepték az emberek. A városvezetés két utcát is lezárt a közúti forgalom elől, kedvezve ezzel a látogatóknak. Aki még nem tette, de meg szeretné csodálni a rózsaszínben pompázó szkurákat, még megteheti, ugyanis a virágzás időjárástól függően 10–14 napig tart.

Gyönyörű látvány az ungvári cseresznyevirágzás

Számos legenda kering arról, hogyan is kerültek vidékünkre e misztikus távol-keleti növények. Az egyik szerint egy japán küldöttség díszcseresznyefa-cserjékkel szerette volna megajándékozni Ferenc József osztrák császárt. Hosszú, fárasztó útja során a delegáció egy éjszakát Munkácson töltött. A Latorca-parti városban hamar híre ment, hogy az utazók különleges és értékes növényt szállítanak. Ezért nem meglepő, hogy az éj leple alatt a csemeték egy részét ellopták. Később a zsákmányt Ungváron különleges gyümölcsfának mondva eladták. Egy másik, sokkal hihetőbb história szerint a 18. században Schönborn gróf, a Bolognai Egyetem botanikus professzora telepítette ide e fákat, ugyanis megszállottja volt a különleges növényeknek.

A valóságban – a korabeli dokumentumok szerint – az első facsemetéket az 1920-as évek elején ültették el a megyeszékhelyen. Ebben az időszakban épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó. A terület ekkor mocsaras volt, ami egyetlen őshonos növénynek sem kedvezett. Kivételt jelentettek a japán-cseresznyék, amelyek hamar megfogantak a lápos talajon. Mára Ungvár, sőt Kárpátalja emblematikus növénye lett, becslések szerint a megyeszékhelyen több mint 3000 szakura virágzik. Az elmúlt években egyre több kárpátaljai városban honosították meg e díszfát. Munkácson, Huszton, Ilosván és Beregszászban is ültettek csemetéket.

A fák virágzásával egy időben április 21–23 között a megyeszékhelyen Szakura Fesztivált tartottak. A szórakoztató és kulturális programok mellett szabadtéri fotókiállítással, valamint kirakodóvásárral várták az érdeklődőket a Kárpátaljai Megyei Filharmónia (az egykori zsinagóga) előtti téren. Az esemény egyben jótékonysági akció is volt. A befolyt összeggel a fronton harcoló katonákat támogatják.

Hírek

  • Demes Sándor kapta az Amerikai Csillagászati Társaság 2027-es évi fiatal kutatónak járó díját

    Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...

  • Magyar támogatással újították fel az ilosvai magyar temetőt

    Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • Szülővárosában koncertezett Farkas Sándor zongoraművész

    A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...

Események

Copyright © 2026 KMMI