Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. január 14.
Igencsak gazdag örökséget hagytak ránk eleink, amit nekünk megtanulni, megőrizni és továbbadni szent kötelességünk. És nem csupán a szellemi örökségre gondolok, nem csupán népdalainkra, -táncainkra, -hagyományainkra, de a kézművességre is, amivel déd- és ükszüleink szebbé tudták tenni környezetüket, otthonaikat, viseletüket. A Kígyóson élő Kopinec Emese ez utóbbiakkal (is) kísérletezik, igencsak sikeresen.
– Mikor és hogyan került kapcsolatba a kézművességgel?
– Én Péterfalván nőttem fel, s egész kiskoromtól minden évben részt vettem az ott szervezett népzenei, néptánc és kézművestáborban. Ahol különös hangsúlyt fektettek a népi kézművességre is. Először ott leshettem el, hogyan lehet gyöngyöt fűzni, szőni, mi az az agyagozás, csuhéfonás stb., és már ott nagyon megszerettem ezeket a foglalatosságokat. Kedvet kaptam hozzá, hogy a tábor után is keressem a lehetőségeket a kézműveskedésre, egyre fejlesztettem tudásomat, tanultam ismerősöktől, idősebb asszonyoktól, különböző technikákkal ismerkedtem a neten is, és végül életformává vált nálam az alkotás, a kísérletezés.
– Miket készít legszívesebben?
– A gyöngyfűzésbe szerettem bele először. Aztán – már felnőttként – megtanultam horgolni, s rájöttem, hogy ezt a kettőt lehetne kombinálni, és elkezdtem gyöngysorokat horgolni. Emellett készítek horgolt babákat, gyermekek kedvenc mesefiguráit, különböző ajándéktárgyakat is. Jelenleg a gyöngyfűzés és a horgolás áll legközelebb hozzám, de szeretek szőni is – szőtteseket, pokrócot egyaránt. Igaz, ez helyigényesebb tevékenység, és arra most nincs lehetőségem. Emellett a csuhéfonást is művelem, kosarakat fonok, bár azt ritkábban.
– Az ékszerei csodálatosak és különlegesek. Miből és milyen ékszereket készít?
– Elsősorban a gyöngyből horgolt ékszereket szeretem, de fűzök is gyöngykalárisokat, fülbevalókat, a megrendeléstől függően.
– Hol lehet ezeket a munkákat megnézni, megvásárolni?
– Az ékszereimet, alkotásaimat meg lehet tekinteni a mEskEt műhely facebook oldalamon, ahová folyamatosan feltöltöm a munkáimat. Nagyon sokan ott írnak rám, ott rendelnek, ott beszéljük meg, milyen elképzelésük van, hogyan lehetne kivitelezni, az igényeknek megfelelően. Nagyon szeretem a kihívásokat, így örülök az olyan felkéréseknek, amikor új ötletekkel állnak elő, ha olyan megrendelés érkezik, amit még nem készítettem. Ilyen volt például idén egy betlehemes horgolt szett, amit addig még nem készítettem, de végül többen is rendeltek tőlem.
– Milyen új terveket dédelget szívében?
– Mint említettem, szeretek új dolgokat kitalálni, kipróbálni. Örömmel folytatom a gyöngyhorgolást, amibe most némi újítást viszek bele. Tagja vagyok egy hímzőkörnek, amely a kárpátaljai hímzésmintákat szeretné újraéleszteni és megőrizni. Én ezeket a mintákat igyekszem egy új technikával úgy belehorgolni, belefűzni az ékszereimbe, hogy azok örömmel viselhetők legyenek, ezáltal is megőrizve és továbbadva ezeket a motívumokat, hisz ezek a mi ősi értékeink.
Kopinec Emese az alkotás mellett szívesen oktatja is az általa művelt kézművességet. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete – ennek munkatársa is – által szervezett rendezvényeken, illetve felkérésre fesztiválokon, falunapokon is maga köré gyűjti a fiatalokat, és örömmel mutatja meg, hogyan készíthetnek maguk is különböző technikákkal ékszereket, ajándék- és dísztárgyakat.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
