Írta: Tudósítónk | Forrás: Beregi Hírlap | 2010. július 05.
A jánosi Barna György Stadion június 20-án ismét hangos volt a vidám gyermekzsivajtól: ekkor került megrendezésre a Jánosiban immár hagyománnyá váló gyermeknapi ünnepség. A rendezvényt a jánosi kultúrház munkatársai, Torisnya Szilvia és Kárász Enikő szervezték. Színes programok várták a kicsiket és a nagyobbakat egyaránt.
A vendégeket a kultúrház vezetője, Torisnya Szilvia köszöntötte, majd néhány meseszereplő hívta játékba a gyerekeket. Sportünnepséget is rendeztek a jánosi Mókuska bölcsőde-óvoda növendékeinek részvételével. Ügyességi vetélkedők és táncok követték egymást, amelyek még színesebbé tették a programot. Természetesen a jutalom sem maradt el. A Jánosi Községi Tanács támogatásával minden gyerek ingyen fagylaltot kapott.
A kézművesrészlegen a gyerekek szabadon alkothattak. Sok érdekesség várta őket: gyöngyfűzés, gipszfestés, aszfaltrajzverseny. A szervezők körhintát és légvárat is biztosítottak. Az ünnepség a koraesti órákban gyermekdiszkóval zárult.
Az idei gyermeknapnak a szórakozáson kívül az egészséges életmódra való nevelés, a sport megkedveltetése volt a célja. A rendezvény sikeréért köszönet illeti a jánosi kultúrház, a községi tanács és a bölcsőde-óvoda munkatársait, pedagógusait, és nem utolsósorban a szülőket, akik elkísérték gyermekeiket, hiszen egy nemes célért tették.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
