Gulág, a végállomás

Írta: K. E. | Forrás: KárpátInfó | 2012. november 25.

Több mint nyolcezer kilométert tett meg az a 25 fős zarándokcsoport, amelyik a II. világháború végén az Ural környékén kényszermunkatáborokba internált német gyökerekkel rendelkező férfiak és nők, valamint magyar hadifoglyok és civilek nyomát kutatta, és rótta le kegyeletét az ártatlan áldozatoknak állított emlékhelyeken.

Gulág, a végállomás

Valamint azoknak a temetőknek a helyén, ahová a szörnyű megpróbáltatásoknak kitett és azokba belehalt guláglakók alusszák örök álmukat. Szomorúan tapasztalták, hogy ezeken a megszentelt helyeken mostanság benzinkutakat, lakótelepeket, autóutakat létesítenek. A Pécs-Baranya Megyei Németek Köre által szervezett és a nyár közepén lezajlott expedícióról dokumentumfilm készült. A levetítésre kerülő fi lm köré szerveződött az a konferencia, amelyet az elmúlt héten az Európa-Magyar Házban tartottak.

Zubánics László történész a fórum résztvevőit üdvözölve arról szólt, hogy a sztálini lágerekbe internált magyar és német civilek ezreinek a kálváriája máig tart: nem csupán rehabilitációjuk késik. Hatalmas űrt hagytak maguk után ezek a jórészt fiatal emberek, akik nem tudtak családot alapítani. Mások esetében az itthon hagyott szeretteikre a legnagyobb nélkülözés várt. De akik szerencsésen hazatértek, azok is egy egész életre szóló traumát hordtak magukban.

A film kapcsán Dupka György gulágkutató elmondta: kézenfekvő, hogy több mint 65 évvel az események után kevés tárgyi emléket találni. Néhány lepusztult barakk, elhagyott bánya, átépített üzem és sok sok temető, ami fennmaradt. S egyetlen múzeummá átalakított koncentrációs tábor, melynek létezéséről ugyan tudnak a helybéliek, ám az odavezető út nincs megfelelően kijelölve: mintha az itt élők szégyellnék múltjuknak ezt a darabját.

Szerencsére a Szovjetunió felbomlását követően a magyar és az orosz hadisírgondozóknak sikerült megállapodniuk, s így 1992-től kezdődően a legnagyobb koncentrációs táborok közelében kialakított temetők helyén számos emlékhely létesült.

Aki tehát ellátogat e távoli vidékre, s tudja, hogy hozzátartozója hol raboskodott, illetve hol érte a vég, az ezeknél a standard emlékműveknél leróhatja kegyeletét. Márványtáblák ugyan nem őrzik az odahaltak nevét, azokat a ma is nehezen nyíló KGB-levéltárakban kell keresni – magyarázta Dupka György. Szerencsére mindenütt akadnak lelkiismeretes, a múlt bűneinek feltárását következetesen felvállaló kutatók – például Motrevics professzor –, akik az elmúlt évek során nagyon értékes munkát végeztek.

A gulágkutató elmondta: az Ural térségben tett zarándoklatról könyv készült. A Hová tűnt a sok virág c. kötet a napokban hagyja el a nyomdát.

A Sárospatakon élő Stumpf Bálint, a zarándokcsoport tagja beszámolt arról, hogy igen sok megható pillanat részesei lehettek az utazás során. Az egyik Pécs környéki fiatalember maroknyi földet hozott a nagymama sírjáról, s szórta el itt a nagyapa földi maradványait rejtő közös síron. Majd az Ural-vidékről egy maréknyi földet vitt haza a nagymama sírjára. Bizony, látszólag csupán ilyen és ehhez hasonló cselekedetekre nyílik mód a kései utódok számára… Ám ez is megnyugvással tölti el a hozzátartozók szívét.

A konferencián a 93. életévét taposó id. Pocsai Vince osztotta meg lágerélményeit a jelenlévőkkel.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI