Írta: Kopasz Gyula | Forrás: karpatalja.ma | 2026. január 10.
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-, illetve irodalomkönyvekből is ismerhetjük, de rajtuk kívül Gáton látta meg a napvilágot egy Ybl Miklós-díjas építész is, Benjamin Károly, aki szó szerint Budapesten építette karrierjét.
Benjamin Károly 1897. március 3-án született Gáton (Bereg vármegye, Tiszaháti járás), amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. 1924-ben szerzett diplomát a budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) munkatársaként számos egészségügyi létesítményt tervezett, a kivitelezést szervezte, irányította. Részt vett az OTI Tisza Kálmán (Köztársaság) téri bérházcsoportjának tervezésében. Díjnyertes tervei ismertek a SOPRON Nyugdíjas Otthon és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA, ma a Kútvölgyi úti Kórház) pályázatán (1933–36). 1945 után is az OTI alkalmazottja maradt. Németh Pállal közösen tervezte és építette a Kőbányai Egészségházat (1948). Ezután a Fővárosi Tervező Intézet (FŐTI), majd a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) igazgatójaként dolgozott 1960-ig.
Benjamin Károly az Óbudai kísérleti lakótelep tervezésében részt vevő egyik építész volt, ahol 1958–1964 között 701 lakás épült fel eltérő funkcionális elrendezésű és szintmagasságú épületekben. Általános iskola, óvoda, bölcsőde, valamint kereskedelmi célú létesítmények is épültek. A kísérleti lakótelep felépítésének célja volt, hogy a gyakorlatban lehessen tapasztalatokat szerezni a tömeges alkalmazás céljára készülő tervek, típustervek funkcionális, épületszerkezeti megoldásainak megfelelőségéről.
Az elismert építésznek több szakcikke jelent meg az egészségügyi építkezésekről, melyek a következő kiadványokban találhatóak: Dávid Károly: Az OTI építkezései a 3 éves tervben (Új Építészet, 1948); Kultúrház a Magdolnavárosban (Tér és Forma, 1948); (Magy. Építőművészet, 1955. VI.); Major Máté: Építészetünk helyzetéről (Csillag, 1956); Preisich Gábor: B. K. (Magy. Építőművészet, 1969. 1. sz.). Több szerzőtárssal együtt írta, szerkesztette: Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (1949–1959) – Budapest – 1960, Budapesti Városépítési Tervező Vállalat. Benjamin Károly munkásságának elismeréseként 1958-ban Ybl Miklós-díjat kapott, amely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés Magyarországon.
Benjamin Károly 1968. november 2-án hunyt el Budapesten, sírhelye a Farkasréti temetőben található.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
