Írta: Kopasz Gyula | Forrás: karpatalja.ma | 2026. január 10.
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-, illetve irodalomkönyvekből is ismerhetjük, de rajtuk kívül Gáton látta meg a napvilágot egy Ybl Miklós-díjas építész is, Benjamin Károly, aki szó szerint Budapesten építette karrierjét.
Benjamin Károly 1897. március 3-án született Gáton (Bereg vármegye, Tiszaháti járás), amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. 1924-ben szerzett diplomát a budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) munkatársaként számos egészségügyi létesítményt tervezett, a kivitelezést szervezte, irányította. Részt vett az OTI Tisza Kálmán (Köztársaság) téri bérházcsoportjának tervezésében. Díjnyertes tervei ismertek a SOPRON Nyugdíjas Otthon és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA, ma a Kútvölgyi úti Kórház) pályázatán (1933–36). 1945 után is az OTI alkalmazottja maradt. Németh Pállal közösen tervezte és építette a Kőbányai Egészségházat (1948). Ezután a Fővárosi Tervező Intézet (FŐTI), majd a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) igazgatójaként dolgozott 1960-ig.
Benjamin Károly az Óbudai kísérleti lakótelep tervezésében részt vevő egyik építész volt, ahol 1958–1964 között 701 lakás épült fel eltérő funkcionális elrendezésű és szintmagasságú épületekben. Általános iskola, óvoda, bölcsőde, valamint kereskedelmi célú létesítmények is épültek. A kísérleti lakótelep felépítésének célja volt, hogy a gyakorlatban lehessen tapasztalatokat szerezni a tömeges alkalmazás céljára készülő tervek, típustervek funkcionális, épületszerkezeti megoldásainak megfelelőségéről.
Az elismert építésznek több szakcikke jelent meg az egészségügyi építkezésekről, melyek a következő kiadványokban találhatóak: Dávid Károly: Az OTI építkezései a 3 éves tervben (Új Építészet, 1948); Kultúrház a Magdolnavárosban (Tér és Forma, 1948); (Magy. Építőművészet, 1955. VI.); Major Máté: Építészetünk helyzetéről (Csillag, 1956); Preisich Gábor: B. K. (Magy. Építőművészet, 1969. 1. sz.). Több szerzőtárssal együtt írta, szerkesztette: Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (1949–1959) – Budapest – 1960, Budapesti Városépítési Tervező Vállalat. Benjamin Károly munkásságának elismeréseként 1958-ban Ybl Miklós-díjat kapott, amely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés Magyarországon.
Benjamin Károly 1968. november 2-án hunyt el Budapesten, sírhelye a Farkasréti temetőben található.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A nagydobronyi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes is bemutatkozott a szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon. A Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő által szervezett esemény idén a hagyományos kézművesség és a kortárs divat kapcsolatát állította...
Játékos meseösvény, kézműves-foglalkozások, élőszavas mesemondás és táncház várta a gyerekeket szeptember 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol közös programmal ünnepelték a magyar népmese napját. A színház falai között ezúttal a népmesék jól ismert alakjai, történetei és játékos...
A magyar népmese napja alkalmából tizedszer szervezett mesemondó találkozót a Pro Cultura Subcarpathica (PCS), harmadszor pedig Mesevarázs fesztivált. A kétnaposra bővült rendezvényt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartották. A magyar népmese napja minden évben jó al...
