Száz évvel ezelőtt született Garanyi József beregszászi festőművész, aki Bátyúban látta meg a napvilágot. A Beregszászért Alapítvány jóvoltából az elmúlt héten emléktáblát avattak a festőművész szülőfalujában.
![Garanyi József-emléktáblát avattak Bátyúban](/img-cache/5/1/7/c/8/517c8953fbed66d970b99d19d80b0a1f3fee0e32.jpeg)
Írta: Kósa Eszter | Forrás: Kárpátinfo.net | 2021. október 26.
Száz évvel ezelőtt született Garanyi József beregszászi festőművész, aki Bátyúban látta meg a napvilágot. A Beregszászért Alapítvány jóvoltából az elmúlt héten emléktáblát avattak a festőművész szülőfalujában.
A Bátyúi Művészeti Iskola falán elhelyezett emléktábla avatóünnepségére érkezett vendégeket Szabó István, az intézmény igazgatója köszöntötte. Békésyné dr. Lukács Angéla, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntőjében kiemelte: Garanyi Józsefet Isten különleges adottságokkal, tehetséggel áldotta meg, egyedi látásmódjának köszönhetően képein keresztül megismerhetjük Beregvidék népének lelkületét, a beregi táj szépségét.
Dalmay Árpád, a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke személyesen nem lehetett jelen az ünnepségen, de levélben köszöntötte a megjelenteket. Az alapítvány céljairól szólva Dalmay levelében kifejtette, hogy elsősorban a Beregszászban és a Beregszászi kistérségben élő magyarság nemzeti azonosságtudatát akarják erősíteni emlékművek, szobrok, emléktáblák állításával, magyar nyelvű könyvek ajándékozásával. „Azok emlékét igyekszünk megörökíteni, akik vagy ezen a vidéken születtek, vagy itt tevékenykedtek, vagy olyan országos hírű személyiségek voltak, akik megtisztelték látogatásukkal szűkebb pátriánkat. Azt már a történelem alakította úgy, hogy ezek szinte kizárólag magyar személyek voltak, hisz Kárpátalja több mint ezer évig a Magyar Királyság része volt. Úgy gondolom, hogy történelmünk, irodalmi és művészeti múltunk ismerete nemcsak a magyarok számára fontos, hanem az itt élő ukránok, oroszok számára is... Bízom benne, hogy az ő elismerésüket, tiszteletüket is kiváltják ezek az emlékjelek, hozzánk hasonlóan büszkeséget éreznek múltunk, emlékeink iránt, s ez is hozzájárul a különböző nemzetiségű polgárok békés együttéléséhez, egymás kölcsönös tiszteletéhez.” Garanyi József önzetlenségéről és ragaszkodásáról szólva Dalmay kiemelte, hogy a művész szinte valamennyi egykori osztálytársát megajándékozta egy-egy képpel, „2003-ban pedig 33 festményből álló gyűjteményt ajándékozott Beregszásznak, amelyekből a Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítás nyílt. Festményei eljutottak a világ minden tájára”.
Dalmay Árpád levelében arról is beszámolt, hogy alapítványuk az utóbbi években három mellszobrot, két emlékművet és mintegy harminc emléktáblát állított Beregszászban, a járásban, de az egykori Bereg vármegyében is.
A mostani emléktáblát Galambos Gabriella, a Bátyúi kistérség elnökhelyettese köszönte meg. Garanyi Józsefre emlékezve kiemelte: a településen született festőművész élete során számtalan nehézséggel került szembe, de soha nem tört meg, s ez a ma nemzedékének is példaként kell szolgáljon.
Garanyi József életútjáról, festészetéről szólt Hájas István bátyúi festő, a helyi református gyülekezet presbitere és hitoktatója, illetve Kovács László beregszászi műgyűjtő, aki ez alkalomból kiállítást is szervezett a művészeti iskolában, s egy-egy Garanyi-képet ajándékozott a helyi művészeti iskolának, illetve a falumúzeumnak.
Az avató ünnepségen köszöntőt mondott Séra Viktória, a bátyúi oktatási, kultúrális, ifjúsági és sportügyiosztály vezetője, valamint Bimba Csilla, a KMKSZ bátyúi alapszervezetének elnöke, akik abbéli reményüknek adtak hangot, hogy a település a jövőben is sok tehetséges fiatalt ad a magyar nemzetnek, akik szülőföldjükön találják meg boldogulásukat.
A tehetség, a tálentum Isten ajándéka, amivel mindenkinek jól kell sáfárkodnia. Garanyi József ezt tette, mondta az ünnepség végén Kacsó Géza bátyúi lelkész, aki áldást kért a megemlékezők életére.
Az ünnepség keretében fellépett a fiataloknak ma is példát mutató Bátyúi Együtt Nyugdíjasklub énekkara, a Csalogány népdalegyüttes pedig galgamenti és somogyi népdalokat adott elő.
Garanyi Józsefnek ez az emléktáblája a Magyar Festészet Napján méltó időpontban és méltó körülmények között kerül fel a Bátyúi Művészeti Iskola falára. Fogadják szeretettel ajándékunkat, őrizzék, becsüljék meg, legyenek büszkék rá, hogy Kárpátalja egyik híres festőművésze az Önök községében született – zárta levelét Dalmay Árpád.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...