Írta: Tudósító | Forrás: Erdély.ma | 2013. február 15.
A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal tünteti ki Pál-Antal Sándor történészt, levéltárost a Magyar Tudományos Akadémia tagját. Pál-Antal Sándor a székelyek történelmének fáradhatatlan kutatója, aki a székely önkormányzás történetének számos, eddig ismeretlen elemét tárta fel levéltári kutatásai során. Erről írt könyve, a Székely Önkormányzat-történet a székelység kollektív, nemzeti önismeretének egyik legfontosabb jelenkori forrása.
Hiánypótlóak a székely városok történetére vonatkozó kutatásai és publikáció is. Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nyárádszereda történetéről ma nem lehet beszélni Pál-Antal Sándor munkáinak ismerete nélkül. Egész munkássága a székely közösségi tudat megerősödését, a székely önismeret elmélyülését és ez által a székelység autonómiatörekvését szolgálja.
A Székely Nemzeti Tanács a testületeket, intézményeket megillető Gábor Áron-díjat a Csíkszeredai HSC Sportklub jégkorong csapatának adományozza. A székely jégkorongcsapat, közel egy évszázados múltjával, kiváló teljesítményével sporttörténetet írt, hosszú évtizedek óta irányítja a közfigyelmet Székelyföldre és a székelyekre. Teszi ezt úgy, hogy közben tagjai, játékosai következetesen és tudatosan vállalják székely mivoltukat, hűségüket magyar nemzeti önazonosságukhoz, példát mutatva minden székely sportolónak, minden székely embernek. A székely jégkorongsport minden győzelme, a székelység győzelme is egyben.
A 2102-es év Gábor Áron-díjainak átadására március 10-én, a Székely Szabadság Napján kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Nagytermében.
A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjának eddigi kitüntetettjei közt meg kell említeni dr. Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, Egyed Ákos akadémikust, Bernard Le Calloc'h művelődéstörténészt, Tulit Zsombor alpinistát, a Székelyföld című folyóiratot, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért szervezetet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Magyar Delegációját.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
