Írta: René | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. április 23.
Tájházak Napját tartottak a Nagyberegi Tájházban április 21-én, csatlakozva ezzel a magyarországi Tájházszövetség által meghirdetett programhoz.
A Tájházak Napját a Magyarországi Tájházak Szövetsége hagyományteremtő célzattal hívta életre 2013-ban. Az eseményt minden évben Szent György napjához igazítva, április 24-hez közel eső hétvégére hirdetik.
A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt elterjedt és ismert Szent György alakja. A jeles naphoz kapcsolódik a tavaszi állatkihajtás egykori emléke. A programsorozattal nemcsak erre, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánnak fordítani. A Tájházak Napja kiváló lehetőség arra, hogy a hosszú tél után az intézmények igazi tavaszi hangulatot varázsoljanak a tájházak udvarára, ugyanakkor megismertessék szűkebb környezetük életmódját, paraszti kultúráját, s kiemeljék mindazt, ami a 21. századi modern világunkba is beilleszthető.
A Tájházak Napjára minden csatlakozó intézmény maga választja meg programjait. A Nagyberegi Tájház a helyi értékeket kiemelve a beregi mintakincset illesztette a középpontba. A nap folyamán szövés és keresztszemes hímzés, logikai játékok és kézügyességet fejlesztő tevékenységek kerültek a programba. Az eseményt citerabemutató és gyermekdalok, valamint népi játékok színesítették.
A Nagyberegi Tájház igen közkedvelt a közösségek körében. Az év során számos csoport, több száz iskolás látogat el az intézménybe. A szervezőknek néha gondot okoz a szelektálás. Az elmúlt időszakban azon csoportok kaptak lehetőséget, akik első ízben juthattak el az intézménybe. A tájház munkatársai azonban a helyi fiatalokat sem szerették volna kihagyni a programokból. Így a 2023-as Tájházak Napját a beregiek számára hirdették meg.
Tíz évvel ezelőtt, a tájház megnyitásakor elsődleges cél volt, hogy az intézményt élettel töltsék meg, hogy az idelátogató fiatalok betekintést nyerjenek a magyar paraszti kultúrába, és hogy őseik öröksége a mindennapi életük részévé váljon – mondta el Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója. Örömét fejezte ki, hogy a programok iránti érdeklődés azóta is töretlen.
A magyar népi kultúráról, mint identitásmegőrző tényező fontosságáról beszélt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. Mint elmondta: az egyén sokat gazdagodik azáltal, ha ez az örökség életének szerves részévé válik. Mindez a 21. században sem veszített semmit aktualitásából.
Gál Adél, a Pro Cultura Subcarpatica munkatársa a tájházak napja kapcsán kiemelte, hogy a programhoz való csatlakozás egyfajta lehetőség és egyúttal szimbolikus tényező is. Az esemény által a kárpátaljai intézmény is érezheti, hogy részese lehet a kárpát-medencei egyetemes magyar kultúrának.
Az idei alkalomra közel száz fiatal érkezett. Az udvar gyermekzsivajtól volt hangos. A programok között a szervezők tárlatvezetésre és kerti sétára invitálták a fiatalokat. Közben a kemence sem pihent. Kenyérlángossal kínálták az érkező vendégeket.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
