Zenés irodalmi találkozót tartottak a Nyitra megyei Zselízen a Magyar Házban április 27-én. A rendezvényt a Csemadok Zselízi Alapszervezete és Sacher Polgári Társulás szervezte meg.
![Felvidéken a kortárs kárpátaljai irodalom](/img-cache/7/b/4/a/5/7b4a5b941810ebda4490c9793082570ec59f505f.jpeg)
Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. április 30.
Zenés irodalmi találkozót tartottak a Nyitra megyei Zselízen a Magyar Házban április 27-én. A rendezvényt a Csemadok Zselízi Alapszervezete és Sacher Polgári Társulás szervezte meg.
A délutánon kárpátaljai magyar tollforgatók és zenészek mutatkoztak be a felvidéki közönségnek.
A művészeket a szintén kárpátaljai Bíró Bernadett rendezvényszervező, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző hatodik évfolyamos hallgatója fogadta, aki 2023 óta a Petőfi Sándor Programnak köszönhetően végez kulturális tevékenységet Zselízen a helyi Csemadoknál.
Bíró Bernadett az MCC-vezetőképzőjén egy rendezvény megszervezését kapta feladatul, így döntött a kárpátaljai irodalmat és kultúrát bemutató délután lebonyolítása mellett. Elmondta, hogy az esemény ötletét az április 11-i magyar költészet napja apropója adta, célja pedig az volt, hogy jobban megismerhessék a kárpátaljai magyar alkotókat.
A tiszabökényi születésű Dupka György történész, író, az Intermix Kiadó vezetője, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vezetője moderálta a délutánt. A történész ismertette Kárpátalja helyzetét az utóbbi években, valamint bemutatta az idén napvilágot látott Szégyenpiac-antológiát, illetve az Együtt irodalmi, művészeti, humán tudományos és kulturális folyóiratot.
Shrek Tímea beregszászi író, pedagógus, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) alelnöke szintén felolvasta a Szégyenpiac-antológiából egy háború ihlette naplójegyzetét. Bemutatta a közönségnek eddig megjelent két kötetét – Halott föld ez (2019), Ördögszeg (2024) –, utóbbiból pedig felolvasta a Huszt történetének legendája alapján írt meséjét.
Sz. Kárpáthy Kata beregújfalui költő, író, a KVIT titkára a Hétszáz napja háború című versét, valamint az Őrtorony a szőlőhegyen című prózáját olvasta fel a közönségnek.
A felolvasások között a Kárpátaljai Credo Verséneklő Együttes előadását hallhatták.
Az ungvári születésű Ivaskovics József Magyar Örökség-díjas zenész és a kisgejőci Györkené Csákány Marianna zenész és pedagógus fellépésén ismert és eddig ismeretlen Credo-darabokat adtak elő. Többek között Dupka György Levél című versét, a felvidéki Bodnár Éva költő több megzenésített versét adták elő, ezen kívül egy friss dalt is hallhattak a résztvevők. Zárásként a Horváth Sándor verséből született Mert a haza nem eladó című dalt a közönséggel együtt énekelték el.
Sárai András, Csemadok Zselízi Alapszervezetének elnöke köszönetet mondott úgy a szervezőnek, mint a fellépőknek a színes kulturális rendezvényért. Az elnök reméli, hogy mihamarabb látogatást tehetnek majd Kárpátalján, egy, már békeidőben szervezett vidám találkozón.
A program a kora estébe nyúlva könyvdedikálással és kötetlen beszélgetésekkel ért véget.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...