Felhangolva: Seres Leila

Seres Leila kicsi kora óta feltűnt tehetségével: hol gyönyörű zongorajátékával, hol énekével örvendezteti meg a közönséget, hol egy tánccsoport tagjaként remekel. A lényeg, hogy bármihez kezd, az a zenével van szoros kapcsolatban. Jövőjét, pályaválasztási terveit is a zene határozza meg.

̶  Legelső élményem a zongorával kapcsolatban még egész pici koromra nyúlik vissza  ̶  kezdi mesélni Leila.  ̶  Tulajdonképpen már én sem emlékszem, csak édesanyám elmondásaiból tudom, hogy talán még egyéves se voltam, mikor már nagyon érdeklődtem a zongora iránt. Egyszer anya felnyitotta, és megnézhettem a billentyűket, majd elkezdtem játszani rajta. Ettől a perctől kezdve szinte soha nem volt lezárva, mert állandóan gyakorolgattam. Ezért aztán anya hétévesen beíratott zongoraszakra a zeneiskolába  ̶  emlékezett vissza kisgyerekkorára.

Emellett párhuzamosan fejlődött Leila életében a tánc és az ének is. Már négyévesen elkezdte a táncszakkört, és ma is lelkesen fogadja a nehezebb kihívásokat.

̶  Az ének mindig mindenhol jelen volt – vallja be a 12 éves lány. – Amikor óvodába jártam, akkor ott, amikor iskolába, akkor ott volt lehetőség a fellépésre. Zeneiskolában, a kórusban is énekelek több éve. Anyukám is nagy hatással volt rám, aki maga is évek óta énekléssel foglalkozik  ̶  mondja büszkén.

Különleges dolog Leila életében, hogy édesanyjával együtt léphetett fel, vele énekelhetett, sőt, édesanyja volt a felkészítő tanára is egyben.

̶  Úgy kezdődött, hogy a kultúrház meghirdetett egy műsort, ahol tehetséges gyerekek tehetséges szüleikkel léphettek fel, és szóltak a suliban, hogy jelentkezzek  ̶  mesélte. – Nagyon jó érzés volt anyával énekelni!

Habár a Covid és a háborús korszak nagyon megritkította a fellépési lehetőségek számát, Leila reméli, hogy még sok alkalma lesz az éneklésre akár édesanyjával, akár szólóban.

Jelenleg a zongorájához ül le gyakrabban, mivel sikeresen vett részt a Várnagy Andrea, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész által vezetett Zenevarázslaton, mely egy koncertből és különórákból áll.

̶  Andrea néni a zongorázáson kívül az előadás művészetére is megtanít. Meg tudja szerettetni a zongorázást, ezért tetszenek ezek az alkalmak  ̶  meséli.

Ezen kívül a Zenevarázslaton Leilának az tetszik, hogy nem kell versenyezni, ugyanis a versenyeket kerüli. Habár volt rá példa, hogy megmérettette magát, de olyankor nagyon fél. Bevallotta, hogy zongorafellépés előtt vagy után néha sír az izgalomtól. Elmondása szerint énekléskor nincs benne lámpaláz.

Most, kiskamasz korában a zongorán kívül a gitár is érdekli. Nagyon szeretne megtanulni játszani rajta, de még eddig nem szánta rá magát. Másik kedvence Korea:

̶  Koreai popzenét hallgatok, erre táncolok és énekelek. Szeretem a Blackpink, a Stray Kids, az Itzy, a BTS, a Twice, az Aespa, az Everglow dalait. De mindent szeretek, ami koreai! Egyszer Koreában szeretnék élni, ezért tanulom a nyelvet is.

A jövőben énekelni és táncolni szeretne. Vágyai között szerepel, hogy eléri az IDOL címet. Emellett még kacsingat az állatorvosi pálya irányába is.