Írta: Kurmay Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. március 10.
Benedek Judit életét már gyermekkorától átszőtte a zene szeretete. A zongora kisiskolás korától jelen volt életében, ma pedig már oktatja is a hangszer használatát. Emellett óvodásokkal foglalkozik, számukra is átadja mindazt, ami életét meghatározza. Ismerjük meg őt!
– Mesélj magadról! Hogyan alakult ki nálad a zongora szeretete?
– Beregszászban születtem, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában (ma Kossuth Lajos Líceum) tanultam. Még iskolás voltam, amikor sportgimnasztikát kezdtem el tanulni. Nagyon tetszett, de mégsem lett a szívem csücske, ekkor édesanyám beíratott a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskolába, zongoraszakra. Ott Sárady Margó volt az osztályfőnököm, aki annyira megszerettette velem a hangszert, hogy az általános iskola 9-ik osztálya után az Ungvári Kulturális és Művészeti Akadémiára jelentkeztem. Ezt követően 2001-ben felvételt nyertem az Ivano-frankivszki Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetemre, ott szereztem felsőfokú végzettséget. És immár 30 éve vagyok a zenei pályán.
– Ma már oktatsz is a beregszászi zeneiskolában.
– Így igaz, a tanulmányaim befejezését követően szinte azonnal a beregszászi zeneiskolába kerültem. Nagyon jól érzem ott magam, jó a kollektívánk, a gyerekek pedig nagyon fogékonyak.
– Hogyan érezted magad, amikor odakerültél?
– Egy kissé el voltam veszve, de egyik kolléganőm, Barna Szvetlána segítőkész volt. Rögtön megtaláltuk a közös hangot, azóta is szoros a barátságunk.
– Milyen korú gyerekeket oktatsz? Hogyan lehet velük jól dolgozni?
– Első osztálytól, 6-7 éves kortól egészen 15 éves korukig foglalkozunk velük. Minden gyermek más, máshogy is kell hozzájuk állni, de közös bennük az akarás és az igyekezet. Kezdetben gyermekdalokkal indítunk, azokat próbáljuk zongorán lejátszani, majd idővel jönnek a klasszikus darabok. Mire 15 évesek lesznek, már szinte mindent le tudnak játszani, és a színpadon is megállják a helyüket. Fontos, hogy a zeneiskolában nemcsak a hangszer használatát tanítjuk meg, de megtanulják azt is, hogy egy-egy helyzetben, a színpadon, közönség előtt hogyan kell viselkedniük.
– Mennyire izgulósak? És te mennyire vagy az?
– Én nagyon. A gyerekeknél ez változó. Mindenkiben van egy egészséges drukk. De fontos, hogy az én izgatottságomat, idegességemet ne lássák, nem szabad, hogy ez őket is stresszelje.
– Emellett a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájában is dolgozol.
– Így igaz, 2022 májusában kezdtem el ott dolgozni. Az egészen kicsiktől nagycsoportosokig, az 5-6 évesekig minden gyermekkel foglalkozom. Velük főként énekelünk. Olyan foglalkozásunk is van, hogy én lejátszok egy dalt zongorán, nekik pedig fel kell ismerniük. Ezt nagyon szeretik, én pedig szeretek velük foglalkozni. Mindig feltölt, amikor velük vagyok. Nagyon aranyosak, értelmesek, csupa szív gyerkőcök. Az éneklés mellett táncokat is tanulunk egy-egy ünnepi műsorra. Ez kissé nehezebben megy, hisz a kicsiknél több időt kell arra fordítani, hogy egy-egy mozdulatot egyszerre csináljanak, de jól vesszük az akadályokat.
– Hogyan hatott a munkádra az elmúlt évek nehéz időszaka?
– Nem volt egy könnyű időszak, az biztos. A covid miatti online tanulás elég nehéz volt. Egy hangszer használatát nem lehet online tanítani, kell a személyes jelenlét, az, hogy tanár és diák együtt legyen, együtt oldja meg a hibákat.
– A zene mennyiben segít egy ilyen nehéz helyzeten túllendülni?
– Úgy gondolom, hogy segít. Egy volt tanítványom édesanyjával beszélgettem a minap, azt mondta, hogy a gyermeke akkor is leül zongorázni, ha bánata van, de akkor is, ha boldog. Érzelmek sorát éljük meg ilyenkor, és talán kicsit meg is könnyebbülünk.
– Mivel foglalkozol szabadidődben?
– A hét minden napján dolgozom, így szabadidőm nem sok akad, de ha mégis, szeretek olvasni. Emellett különböző kurzusokon veszek részt, hisz fontosnak tartom a folyamatos szakmai fejlődést. Nem jó, ha az ember beleragad valamibe, és ugyanazt csinálja mindig, kell a változás, a fejlődés azért, hogy a maximumot tudjam nyújtani.
– Milyen terveid vannak a jövőre?
– Igazából nagy terveim nincsenek. Szeretnék tovább dolgozni, átadni a zene szeretetét, nagyon szeretem az ovit, a kicsikkel való foglalkozásokat. Ezt szeretném továbbvinni.
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
Ugocsa egyik legnépesebb magyar községében, Salánkon igen régi és nagy hagyománya van a bodnármesterségnek, melynek művelői a falu tölgyesekről híres erdejéből szerezték be a hordó-, illetve a kádkészítés nyersanyagát, a tölgyfát, hogy a deszkákból dongákat lehasítva, azokat meghajlítva, majd vasabr...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
Közvetlen, pozitív természetű, igyekszik a rosszban is megtalálni a jót. Munkája iránt elkötelezett, azt becsülettel, szívvel-lélekkel végzi. Szabad idejét a legszívesebben családja körében tölti, és természetesen az írást sem hanyagolja el, téma mindig akad… A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatá...
